|
Magyarországon a jogalkotás előkészítetlen és hiányos. Érthetetlen helyzet ez egy jogászokkal gazdagon rendelkező felsőoktatás mellett.
Alkotmánybíróság lassan túlterheltté válik, mert a beérkező beadványok tartalmas és jogos felvetéseket tesznek. Nem különb a helyzet az "objektív felelősség" jogszabályi vonatkozásában sem.
"Alkotmányellenes továbbá, hogy az üzemben tartó nem értesül a közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárásról, csak a határozat kézbesítésétől kezdve élhet eljárási jogaival.
Ez a rendelkezés a testület szerint nem felel meg a közigazgatási hatósági eljárás garanciális szabályainak, sérti a tisztességes eljárás elvét.
Az alkotmányellenes rendelkezéseket az Ab a határozat kihirdetésének napjával megsemmisítette.
Megállapította azonban, hogy az a szabályozás, amely az üzemben tartót közigazgatási bírság megfizetésére kötelezi, önmagában nem alkotmányellenes, ha a gépjárművet az üzemben tartó más használatába adta, de ezt a személyt a hatóság előtt nem nevezi meg.
Az Ab a felelősség alóli mentesülés eseteinek nem megfelelő szabályozása, valamint a szabálysértési és a közigazgatási eljárás egymáshoz való viszonyának rendezetlensége miatt - hivatalból eljárva - jogalkotói mulasztást is megállapított, és felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének december 31-ig tegyen eleget.
A közleményben felidézik: az Alkotmánybíróság 15 indítványozó - köztük bírák, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosa - beadványa alapján vizsgálta a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény tavaly január 1-jén hatályba lépett, az "objektív felelősségről" szóló törvényi rendelkezések alkotmányosságát." (MTI)
| 
Települések
