Jövőre számos új szolgáltatással bővül a közjegyzők jogköre.
A Magyar Országos
Közjegyzői Kamara (MOKK) szervezésében 2008. október 2-a és 4-e között, a
Szegedi Tudományegyetemen megrendezett XX. Közép-európai Közjegyzői Kollokvium
szakmai párbeszédének központi témái a közjegyzőket, a közjegyzőség jogi
intézményét érintő legfontosabb törvényi változások voltak.
![](http://store1.digitalcity.eu.com/store/clients/release/AAABEOFV/img/p9100427_2008.10.07-11.39.55.jpg)
Tovább bővül
a hazai közjegyzők által kezelt eljárások köre. A Magyar Országos Közjegyzői
Kamara (MOKK) által, hazai és külföldi jogászok részvételével megrendezett XX.
Közép-európai Közjegyzői Kollokvium előadássorozatának fókuszában a közjegyzők
munkáját érintő, 2009-től életbe léptő törvényi változások, a kamara tagjainak
új feladatai álltak.
Ahogy az Avarkeszi Dezső, az Igazságügyi és
Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára megnyitóbeszédében kifejtette: a hazai
közjegyzők legfontosabb feladata ma a jogi prevenció mellett a gazdasági élet
szereplőinek kiszolgálása. Éppen ezt a célt: a kiszámíthatóbb, átláthatóbb,
ügyfél-centrikusabb állami működés feltételeinek megteremtését, az
adminisztratív terhek csökkentését, a mindenki számára biztosított egyszerű és
gyors jogérvényesítést célozzák a közjegyzők jogkörének bővítését lehetővé tévő,
2009-től életbe lépő törvényi változások.
A jogi szakemberek - a
közjegyzők mellett ügyvédek, bírák, joghallgatók - részvételével megrendezett
háromnapos jubileumi eseménysorozatnak 2008. október 2-a és 4-e között a Szegedi
Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központja adott otthont.
A konferencia előadásainak középpontjában a közjegyzőség perspektívái, a
szakma jövője állt.
Az esemény résztvevői megismerkedhettek azokkal a jövőre
életbe lépő törvényi változásokkal, amelyek a közjegyzők munkáját érintik.
A
szakmai előadások tematikája két fő témakörre: a hagyatéki eljárásokat érintő
változásokra és az új, változó közjegyzői feladatok bemutatására épült.
A konferencia előadásai is az említett témákat járták körül, a
háromnapos szakmai találkozó résztvevői többek között a hagyatéki eljárással
kapcsolatos jogi változásokkal, a kapcsolódó európai uniós irányelvekkel, az
értékpapírok, okiratok semmissé nyilvánításával összefüggő kérdésekkel, a
2009-ben elinduló Közjegyzői Letéti tárral, valamint a közjegyzőknek az előzetes
bizonyítási eljárások során betöltött szerepével ismerkedhettek meg.
Az
idei, huszadik kollokvium volt az első, melynek keretében a hazai közjegyzők
szakmai közössége nyilvánosan is kifejezte elismerését barátainak és kiemelkedő
teljesítményt nyújtó kollégáinak.
A díjazottak között szerepelt Dr. Anka Tibor,
a MOKK elnökhelyettese, akit kimagasló színvonalú szakmai tevékenységéért,
tudományos munkásságáért, életútjáért Ökröss Bálint-díjjal, és Dr. Kőrös András,
jogász, a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke, több jogi témájú könyv szerzője, akit
nem közjegyzőként, a magyar közjegyzőség támogatásáért Pro Notariis
Hungariae-díjjal jutalmazott a Kamara.
Az eseménysorozat keretében a
MOKK tagsága felavatta Ópusztaszeren, a magyar közjegyzőség működésének
hétszázadik évfordulójához közeledve, a nemes szer monostor helyén felállított
emlékművet. Azon a helyen, amely - ahogy Dr. Tóth Ádám, a MOKK elnöke
fogalmazott - hiteles hely, a magyar közhitelesség sajátos intézménye.
A közjegyzőség a magyar közhitelesség része.
A magyar közhitelesség sajátos
intézményei a hiteles helyek és bár szer monostorának hiteles helyi működéséből
nem maradt fent egyetlen oklevél sem a kultúrának és az Istennek ez a temploma
mégis jelenti számukra valamennyi elődünket, az összes magyar hiteles helyet -
mondta avatóbeszédében a MOKK elnöke.(Forrás:MTI-OS)