Veresi gondolatok – bosszankodás, derűlátás
A bőség zavar(a)! A papír minden elbír.
Nem nagyon szeretem ezt a mondatot, de be kell látnom, hogy
a mondat tartalma sokak számára, maga a megváltás.
„Tavaly másfélszeresére nőtt, és az év végére elérte a 600
milliárd forintot az önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások hosszú
lejáratú adósságállománya.”
Két héttel ezelőtt jött szembe velem ez a mondat egy, a
hazai gazdaság helyzetét elemző angol nyelvű tanulmányban. Elgondolkodtam
rajta. Arra jutottam, hogy a magyar önkormányzatok (és felelős vezetőik) nagyon
tudnak valamit. De legalábbis nagyon bátrak. Vagy nem ezen a Földön élnek.
„Veresegyház – a korábbi döntéseknek köszönhetően –
rendelkezik olyan gazdasági erővel, amelyhez fogható az országban nincs” – ezt,
pedig Pásztor Béla polgármester mondta a közelmúltban, egy testületi ülésen.
Mi újság Veresegyházon?
Bátorság, az itt is van. De még mekkora. Mondhatnám, hogy a
bátorság nem ismer határokat és összeköti, egybeforrasztja, szövetségessé teszi
a helyi jobb- és baloldalt. Ugyanis januártól a teljes jelenlegi testület közös
felelősségévé vált a városi kötvény kibocsátása és ennek minden esetleges
következménye is.
A lényeg: a múlt hónapban a veresegyházi képviselő testület
– a kötvényjegyzésre beérkezett kötelező érvényű ajánlatok alapján 4. 600. 000.
000 forint, azaz négymilliárd hatszázmillió forint értékben, 20 éves futamidejű
kötvényt bocsátott ki, két év türelmi idővel. Az indoklás szerint a
városvezetők a kötvényből származó forrást a fennálló adósságállomány
kiváltására használják fel.
Hurrá! Van pénz!
Apró betűvel: a képviselő testület a kibocsátott
önkormányzati kötvény biztosítékaként a mindenkori befektető részére
inkasszójogot biztosít a költségvetési elszámolási számlán, jelzálogjogot
biztosít a saját tulajdonában álló forgalomképes ingatlanokon, amelyek
együttesen a kötvényeket menekülési értékben, 100%-ban fedezik. Ja, és még
valami: a kötvény – egyik, 1 milliárdos tételére – és annak járulékai
visszavásárlásának biztosítékául az önkormányzat költségvetési bevételeit
ajánlja fel.
Hurrá, van mit tenni a következő húsz évben!
Most akkor ki az ügyes? Az önkormányzat, hogy pénzt
szerzett? Vagy a bank, amelyik jó befektetést csinált Veresegyházon? A
bankoknál most mindenki örül, hiszen jó kamatra, pénzt helyeztek ki!
Veresegyházon vannak, akik nem örülnek, hogy a város ilyen kötelezettséget
vállalt 20 évre.
A papír mindent elbír, írtam az elején. Azért a három
bekezdéssel feljebbi szövegben legalább egy szóra érdemes odafigyelni: ez a szó
a hiteleket biztosító pénzintézeteket takarja, szándékaikat foglalja össze:
„befektetők”. Szóval a „befektetők”: K&H Bank, Volksbank, OTP.
Lám-lám, milyen „jó” is a kötvény: a képviselő testület (ugyanez a képviselő testület)
2007. január 9-én 182 millió forint összegű hitel felvételére kötött szerződést
egy bankkal. Mivel a hitel viszszafizetésére a határidő lejártáig nem került
sor, ezért a képviselő testület (ugyanez a képviselő testület) – a
kötvénykibocsátás megvalósulásáig – a fizetési határidő meghosszabbítását
kezdeményezte a korábbi hitelezőnél.
Szintén a múlt hónapban, a képviselő testület – Veresegyház
város teljes igazgatási területére vonatkozóan – jóváhagyta a
településszerkezeti tervet és döntött az „Integrált városfejlesztési stratégia
pályázat” benyújtásáról is.
Ennek lényegéről a város első embere, Pásztor Béla a
következőket mondta a testületi ülésen: „a városrehabilitáció érinti a
városközpontot, itt lenne a városháza. Benne a kistérség adminisztrációs
feladatait ellátó központi okmányiroda, gyámhivatal. A jelenlegi városházából
talán idősek otthona lehet. A benzinkút mögötti önkormányzati területen talán
üzletek, irodák lehetnek. Sor kerülne a katolikus templom külső tatarozására és
belső kialakítására. A Köves utca talán átépülne sétálóutcává, valamint
elkészülne a Jókai, Ráday, Pázmány, Petőfi utca és a Petőfi tér. A Budapesti út
– Fő út csatlakozásáig terjedően elkészülne a közvilágítás. A Mogyoródi úton –
a Fő út és a Mézesvölgyi iskola közötti részre – kandeláberek kihelyezése
történne. Ehhez 1,5 milliárd forint nyerhető el állami és uniós támogatásból,
500 millió forint önrészt kell biztosítani a városnak.”
Aztán egy képviselői kérdésre, amely az önrész rendelkezésre
állását firtatta, a polgármester a következőket mondta: „ az önrészt a városnak
elő kell tudni teremteni. A város vagyona bőségesen ad erre lehetőséget. Nem
tudjuk megmondani, hogy milyen módon, de a holnap hozhat újat.”
Ezt hívják úgy, hogy örök optimizmus. Láthatjuk: néha, túl sokba kerül.
(Veresi Hírnök) Dr. Gallyas Igor
|