Online Magyarország
Települések
Kistérségek
Régiók
Keresések
Befektetőknek, kivitelezőknek
(ajánlatok és ajánlatkérések)
 
Portfólió
(cégek, intézmények, civil szervezetek a településen)
 
Turisztikai vonzerőleltár
(látnivalók és rendezvények)
 
Versenyképesség
(települések statisztikai adatbázisa)
 
TÖOSZ online
(az önkormányzati szövetség hírei)
 
 
 
Új Magyarország Fejlesztési Terv
(2007-2013 nyertes pályázatok)
Web-tér menedzser
belépés
regisztrált felhasználóknak
Adózás, helyi adók

Állatbarát

Állatgyógyászat

Állatkozmetika

Állatorvosok

Állattartás

Befektetés

Belföld

Bér, jövedelem

Beruházás

Biztosítás

Borturisztika, borturizmus

Cégvilág

Civil hírek

Család

Egészségügy / szociális intézmények

Egyesület

Elemzések, tanulmányok

Életmód

Energiagazdálkodás

Érdekességek

EU információk

Felhívás

Felmérések

Fiatalok

Foglalkoztatás

Fogyasztóvédelem

Gasztronómia

Gazdasági hírek

Gyermeknevelés

Hazai sport

Helyi önkormányzat

Helytörténet

Informatika és távközlés

Ingatlan

Innen-onnan

Innováció

Interjú

Internet / multimédia

Jegyzet

Jótékonyság

Karácsonyi ünnepségek

Karrier

Képviselők hírei

képviselő-testület

Kiállítások, konferenciák

Kistelepülések

Kistérségek

Koncert

Költségvetés

Közbiztonság

Közérdekű információk

Közlekedési információk

Közműépítés és szolgáltatás

Közvélemény

Kulturális programok

Oktatás

Pályázatok

Pedagógia

Piackutatás

Politika, közélet

Portré

Rally

Regionális programok

Rendezvény

Rendőrségi hírek

Sport / fittness / szabadidő

Sportrendezvény

Szabadidő

Tudósítás

Turizmus

Utazás

Vagyonkezelés

Vállalkozásfejlesztés

Vélemények


A bőség zavar(a)!

Veresi gondolatok – bosszankodás, derűlátás

A bőség zavar(a)!
A papír minden elbír.

Nem nagyon szeretem ezt a mondatot, de be kell látnom, hogy a mondat tartalma sokak számára, maga a megváltás.

„Tavaly másfélszeresére nőtt, és az év végére elérte a 600 milliárd forintot az önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások hosszú lejáratú adósságállománya.”

Két héttel ezelőtt jött szembe velem ez a mondat egy, a hazai gazdaság helyzetét elemző angol nyelvű tanulmányban. Elgondolkodtam rajta. Arra jutottam, hogy a magyar önkormányzatok (és felelős vezetőik) nagyon tudnak valamit. De legalábbis nagyon bátrak. Vagy nem ezen a Földön élnek.

„Veresegyház – a korábbi döntéseknek köszönhetően – rendelkezik olyan gazdasági erővel, amelyhez fogható az országban nincs” – ezt, pedig Pásztor Béla polgármester mondta a közelmúltban, egy testületi ülésen.

Mi újság Veresegyházon?

Bátorság, az itt is van. De még mekkora. Mondhatnám, hogy a bátorság nem ismer határokat és összeköti, egybeforrasztja, szövetségessé teszi a helyi jobb- és baloldalt. Ugyanis januártól a teljes jelenlegi testület közös felelősségévé vált a városi kötvény kibocsátása és ennek minden esetleges következménye is.

A lényeg: a múlt hónapban a veresegyházi képviselő testület – a kötvényjegyzésre beérkezett kötelező érvényű ajánlatok alapján 4. 600. 000. 000 forint, azaz négymilliárd hatszázmillió forint értékben, 20 éves futamidejű kötvényt bocsátott ki, két év türelmi idővel. Az indoklás szerint a városvezetők a kötvényből származó forrást a fennálló adósságállomány kiváltására használják fel.

Hurrá! Van pénz!

Apró betűvel: a képviselő testület a kibocsátott önkormányzati kötvény biztosítékaként a mindenkori befektető részére inkasszójogot biztosít a költségvetési elszámolási számlán, jelzálogjogot biztosít a saját tulajdonában álló forgalomképes ingatlanokon, amelyek együttesen a kötvényeket menekülési értékben, 100%-ban fedezik. Ja, és még valami: a kötvény – egyik, 1 milliárdos tételére – és annak járulékai visszavásárlásának biztosítékául az önkormányzat költségvetési bevételeit ajánlja fel.

Hurrá, van mit tenni a következő húsz évben!

Most akkor ki az ügyes? Az önkormányzat, hogy pénzt szerzett? Vagy a bank, amelyik jó befektetést csinált Veresegyházon? A bankoknál most mindenki örül, hiszen jó kamatra, pénzt helyeztek ki! Veresegyházon vannak, akik nem örülnek, hogy a város ilyen kötelezettséget vállalt 20 évre.

A papír mindent elbír, írtam az elején. Azért a három bekezdéssel feljebbi szövegben legalább egy szóra érdemes odafigyelni: ez a szó a hiteleket biztosító pénzintézeteket takarja, szándékaikat foglalja össze: „befektetők”. Szóval a „befektetők”: K&H Bank, Volksbank, OTP.

Lám-lám, milyen „jó” is a kötvény: a képviselő   testület (ugyanez a képviselő testület) 2007. január 9-én 182 millió forint összegű hitel felvételére kötött szerződést egy bankkal. Mivel a hitel viszszafizetésére a határidő lejártáig nem került sor, ezért a képviselő testület (ugyanez a képviselő testület) – a kötvénykibocsátás megvalósulásáig – a fizetési határidő meghosszabbítását kezdeményezte a korábbi hitelezőnél.

Szintén a múlt hónapban, a képviselő testület – Veresegyház város teljes igazgatási területére vonatkozóan – jóváhagyta a településszerkezeti tervet és döntött az „Integrált városfejlesztési stratégia pályázat” benyújtásáról is.

Ennek lényegéről a város első embere, Pásztor Béla a következőket mondta a testületi ülésen: „a városrehabilitáció érinti a városközpontot, itt lenne a városháza. Benne a kistérség adminisztrációs feladatait ellátó központi okmányiroda, gyámhivatal. A jelenlegi városházából talán idősek otthona lehet. A benzinkút mögötti önkormányzati területen talán üzletek, irodák lehetnek. Sor kerülne a katolikus templom külső tatarozására és belső kialakítására. A Köves utca talán átépülne sétálóutcává, valamint elkészülne a Jókai, Ráday, Pázmány, Petőfi utca és a Petőfi tér. A Budapesti út – Fő út csatlakozásáig terjedően elkészülne a közvilágítás. A Mogyoródi úton – a Fő út és a Mézesvölgyi iskola közötti részre – kandeláberek kihelyezése történne. Ehhez 1,5 milliárd forint nyerhető el állami és uniós támogatásból, 500 millió forint önrészt kell biztosítani a városnak.”

Aztán egy képviselői kérdésre, amely az önrész rendelkezésre állását firtatta, a polgármester a következőket mondta: „ az önrészt a városnak elő kell tudni teremteni. A város vagyona bőségesen ad erre lehetőséget. Nem tudjuk megmondani, hogy milyen módon, de a holnap hozhat újat.”

Ezt hívják úgy, hogy örök optimizmus.
Láthatjuk: néha, túl sokba kerül.

(Veresi Hírnök)  Dr. Gallyas Igor

 
Publikálta
null