„Hogy is hagyhatnám ki…” - írta az egyik első évfolyamos egyetemista lány, akit meghívtunk „régi” kollégiumába, hogy az elmúlt év tapasztalatairól és az életében bekövetkező változásokról meséljen. Meghívtuk – a szolnoki Arany János Tehetséggondozó Program (AJTP) nevelőtanárai és tanulói.

A találkozóra meghívott "öreg" kollégistákat Brahmi Ilona igazgatóhelyettes köszöntötte

„Régi” kollégiumába hívtuk: a Városi Kollégium 5. számú tagintézményébe. A már végzett diákok és a programban most tanuló középiskolások találkozásának egy közös programhétvége adott keretet 2007. február elején. Egy kis műsorral, sok-sok kérdéssel és nagy szeretettel vártuk őket. Az AJTP-s pályafutásukat most kezdő kilencedikesek készültek a verses-zenés köszöntéssel, majd következett az igen jó hangulatú beszélgetés.

A kilencedikes AJTP-sek műsorának egyik pillanata 

Előbb körkérdések sora: Hova vették fel őket? Albérletben vagy kollégiumban laknak? Milyen a vizsgaidőszak? Kapnak-e ösztöndíjat, vagy valamilyen támogatást? Hogyan illeszkedtek be az új környezetbe? Szép számmal jöttek személyre szóló kérdések is: főleg az elhelyezkedési lehetőségek iránt érdeklődtek, de a pluszpontokat, az alkalmassági vizsgát és a külföldi gyakorlatot is érintették.

Melyik kérdés legyen a következő? A beszélgetést Komáromi Erika és Kohári Gábor vezették

A válaszokból valóban kezdett kirajzolódni az egyetemek, főiskolák világa: a tanulás rendszere, az anyagi lehetőségek, az emberi tényezők. Tanácsaikból jó volt látni, hogy életrevaló fiatalok jöttek vissza hozzánk… Beszéltek a gólyatábor szerepéről a beilleszkedésben, a tanévkezdés első lépéseiről, például a legnépszerűbb tantárgyak felvételéről. (A versenyfutás, ökölvívás, birkózás náluk már virtuálisan zajlik.)

A volt AJTP-s diákok beszámolóiból a humor sem hiányzott

Az egyéni beszélgetések során a kollégiumi éveket is felidézve elmondták, hogy igen hamar megtapasztalták az itt szervezett nyelvtanfolyamok, informatikafoglalkozások, külföldi tanulmányutak, képzési-, és programhétvégék hasznát, különösen amikor bekerültek a felsőoktatás rendszerébe. A jelenlegi AJTP-s kollégistáknak – saját bevallásuk szerint is – tanulságokkal, hasznos információkkal szolgált ez a közös találkozás a jövőre nézve. Szeretnénk, ha ez a hagyomány folytatódna, és egy év múlva ismét azt a választ kapnánk majd az idén végző diákoktól: „Hogy is hagyhatnám ki!”

FOTÓK: CS. J.

(T. L. G.)

Publikálta Csirke, József

További cikkek a szerzőtől >>> Levél küldése a szerzőnek >>>