![](http://store1.digitalcity.eu.com/store/clients/release/AAABABCO/img/1873_e_k_2008.02.04-15.14.13.gif)
A Balatoni Múzeum Könyvtára (ebben az évben 110 éves) számos régi kalendáriumot, naptárat őriz. Nagy élmény a 150 – 200 évvel ezelőtti könyvek forgatása. A nyelvezete, a tartalma, a hasznos tanácsok felsorolása mind, mind élvezetes olvasmány.
A régies nyelvezet és szóhasználat ellenére is sokszor az az élményünk, hogy a mondanivalót sokkal pontosabban, közérthetőbben fogalmazták meg.
Kalendárium: egy, az év napjait, évfordulókat, ünnepeket, sok esetben más olvasmányokat is tartalmazó évkönyv, melynek elsődleges feladata az idő múlásának jelzése volt.
Kalendáriumokkal már a 14. századtól kezdve találkozhatunk, de az első, teljes évre szólók a 15-16. század fordulója körül jelennek meg, elsősorban latin nyelven.
Az idő beosztásán túl, elsősorban az egyházi ünnepeket, szentek ünnepeit, névnapokat, csillagászati adatokat stb. jelölték. Vásárokon terjesztették, így az ország minden pontjára eljutott, azokhoz is, akiknek más könyvekre nem futotta. Már a korai kiadásokba is belekötöttek üres lapokat, hogy a család fontos eseményeit, gazdasági adatokat beleírják.
A 18. sz. környékén – a vásárlók kegyeiért folytatott harcban – megkezdődik a kalendáriumok differenciálódása, hogy minél szélesebb réteget vonjanak be az olvasók körébe.
A Múzeum könyvtárában is sokféle kiadással találkozunk:
Van itt: Vetus et Novum Calendarum 1787-ből.
Calender Excellentissimo Illustrissimo.. 1766-ból
Calendarium Jaurinense Titulare et Historicum 1759-ből
Okos Kata Kalendáriuma
Háztartási Számadó Naptár
Gyermek Naptár
Tapolcavidéki Gazdakör Naptára
Hajós Naptár, stb.
A gyűjteményben őrzött legrégibb naptár a Schreib Calender auf das Jahr… M.DC.XV. Wienn, Margaretha Formikin kiadásában. Értékét növeli, hogy a tulajdonos bejegyzései is jól olvashatók. Sorozatunkban hónapról-hónapra szeretnénk egy-egy régi kalendárium alapján megosztani olvasóinkkal azokat a hasznos és nélkülözhetetlen információkat, amik nélkül nehéz eligazodni az „élet dolgaiban”. Először az Egy mezei gazda kiadásában, 1832-ben, Kassán megjelent Folyvást tartó Mezei és Kerti Kalendáriom januári útmutatásaiból szemezgetünk:
A’ Házi és udvari foglalatosságok: Az asszony féle cselédeknek a’ len tilót, gerebent, fonást, és motóllálást folyvást gyakoroltatni.(Ugyanis a ház asszonyainak volt a dolga a textilnemű előállítása)
Az élet-tárokban a’ szemes életet lapátokkal szorgalmatosan megforgatni.
(A gabonát nevezték életnek, amit forgatni, szellőztetni kellett, nehogy befülledjen.
A’ télire pinczékbe eltett főzelék féle zőldségeket gyakran meg kell vi’sgálni, ’s a’ lágyabb időkben gyakran friss levegőt kell rájok bocsátani…
A’ fa oskola, és gyümölcsös kert körül tellyesítendő foglalatosságok A’ hernyó fészkeket , a’ fák’ ágairól szorgalmasan fel kell keresni és öszsze égetni, a’ fa kiszek, fa-mászók , és sok nemű czinkék ezen foglalatosságban leggyorsabb segítő társak.
Csendes időben a’ nagyon sűrűn össze-álló ’s egymásra nőtt ágait a’ fáknak le kell vagdalni…
Foglalatosság a’ szőlőben Csendes időben ganéjt kell hordani és takarítani a’ szőlőbe, szeles időben pedig szélyel teríteni.
Foglalatosságok a’ veteményes kertben A’ vetésre szükséges magok eránt különös figyelemmel kell lenni, azokat jól meg kell tisztítani, kiváltképpen szokat, mellyek ganéjos meleg ágyba vettetnek
A’ millyen féle magok még az ideig hibáznak (hiányoznak): most meg kell szerezni.
Foglalatosságok a’ virág, üveg házbéli narancs-termesztő és múlató kertekben. A’ medvefűl és kulcsvirágokat lehet ládácskába és igen apróra elvagdalt mohba (mohába) vetni.
Az egerekre, mellyek az illyes telelő helyeken gyakran tartózkodnak, és a plántákat
öszsze-rágják’ s roncsolják, különös figyelmet kell fordítani…
A’ szántóvető, réti foglalatosság. Illyenkor az eke szerszám’ rendbe hozása körül foglalatoskodni, és egyéb mezei gazdasághoz tartozó szekereket kijavítani főgondja legyen a’ gazdálkodónak.
A’ marha, és méh tenyésztés körül. A’ ló istállót melegen kell tartani: de a’mellett rekedt levegő ne legyen benne.
A’czinkéket, és egyéb pusztító madarakat a’ méhes környékéről pusztítni és idegeníteni kell, a’ döglött méheket pedig, a’ kijáró lyukszáján kihúzogatni.
Halastó, erdei gazdaság, és vadászat. A’ lékeknek naponkint nyitva kell állaniok, a’ tavon,’s arra is szorosan fel kell vigyázni, ha elegendő víz van é a’ tóban, ’s van é ki ’s befolyása.
Ebben a hónapban legjobb a’ vidrákat, rókákat, gerényeket , vadmatskákat, nyesteket, és farkasokat lövöldözni, minthogy bőreik és szőreik ilyenkor a legjobbak.
Gruberné Molnár Adél könyvtáros / népművelő
|