|
Nobel-díjas tudóssal tárgyalt a zöldtárca vezetése az alternatív energiákról
Az alternatív energiaforrásokról, köztük a metanolos technológiák alkalmazhatóságáról folytatott eszmecserét a Nobel-díjas Oláh Györggyel Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter, valamint Oláh Lajos államtitkár szerdán a környezetvédelmi minisztériumban. A tárca vezetői azért kezdeményeztek találkozót a neves tudóssal, hogy megbeszélést folytassanak a megújuló zöld energiaforrásokban rejlő lehetőségekről-tájékoztatott a tárca sajtóosztálya.
A zöldtárca vezetői a 81 éves tudóssal emellett megvitatták saját találmánya, a metanol alapú energiatermelés gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit is. Szóba került a geotermikus energiára telepíthető metanolos energiatermelés, valamint a földgázzal együtt a földből feltörő szén-dioxid energetikai hasznosításának lehetősége is. A találkozó résztvevői véleményt cseréltek a szén-dioxid föld alá történő visszasajtolásáról, valamint a bioetanol, mint alternatív energiaforrás előnyeiről és hátrányairól is, ezek a témák egyébként a holnapi környezetvédelmi miniszterek tanácsának napirendjén is szerepelnek.
Oláh György, aki a Budapesti Műszaki Egyetemen kémikusként végzett és kutatott, 1956 végén távozott az országból. 1994-ben az úgynevezett karbokationok kutatásáért kapott kémiai Nobel-díjat. A magyar származású tudós szerint a kőolaj és a földgáz után a szén-dioxidból előállítható metanolon alapulhat a jövő gazdasága. A metanol üzemanyagként kiváló, és mesterséges szénhidrogének kiindulási anyagául szolgálhat.
Az Oláh György vezetésével kifejlesztett direkt metanolos tüzelőanyag-cella az utóbbi időben az egész világ érdeklődésének fókuszába került. A találmány a hagyományos energiaforrások (nyersolaj, kőszén, földgáz) előteremtési költségeinek és a globális felmelegedésnek a növekvő problémáját oldhatja meg. Az energiacella metanollal működik, amit szén-dioxidból állítanak elő, a folyamat végén pedig víz keletkezik. Oláh György munkacsoportjának szabadalma kizárólag levegőből kiindulva, annak szén-dioxid- és víztartalmát felhasználva állítja elő a metanolt, amely tökéletesen alkalmas az említett energiahordozók kiváltására. A direkt metanolos tüzelőanyagcella közvetlenül alakítja át a metanolt elektromos árammá egy úgynevezett polimer elektrolit membrán segítségével. Elektromos energia tárolására is alkalmas, hatásfoka jobb az ismert akkumulátorokénál. A direkt metanolos tüzelőanyag-cellával működő gépjárművek gyártására minden technikai feltétel adott.
A kínai kormány másfél éve határozott arról, hogy az országban az alternatív üzemanyag a metanol lesz. Száz nagy metanolüzem felépítéséről döntöttek, ebből néhány már működik, több pedig építés alatt áll. Japánban és Dél-Koreában több dimetil-étert gyártó üzem működik már, a terméket gépjárművek dízel hajtóanyagaként és ipari alapanyagként használják fel.
Oláh Györgynek és munkatársainak több évtizedes kutatómunkája válik gyakorlattá az úgynevezett "metanolgazdaság" egyre terjedő alkalmazásával. Több millió gépkocsit hajt már ma is a Távol-Keleten metanol- vagy dimetil-éter-alapú dízel üzemanyag.
Jövő tavasszal Izlandon kezdi meg működését az első európai metanolüzem, amely a gejzírek szén-dioxid-tartalmának átalakításán alapul, ez lesz a világ első ilyen jellegű üzeme. Ha az üzem beválik, Izland jelentős mennyiségű olcsó üzemanyagot szállíthat Nyugat-Európába. A folyamat lényege, hogy a vízbontásból - az ehhez szükséges energiát a gejzírekből nyerik - származó hidrogénből és szén-dioxidból állítanák elő a metanolt.
A találkozón Oláh Lajos felvetette, hogy Magyarország is hasonló adottságokkal rendelkezik, mint Izland, éppen ezért érdemes megvizsgálni, hogyan lehetne átültetni az izlandi példát a magyarországi gyakorlatba.
| 
Települések
