|
 Ország Lászlóné
Dékány Katalin
lószőrfonó népi
iparművész
lószőrgarnitúrája
„Magyar Kézműves Remek”
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által 2001-ben alapított
„Magyar Kézműves Remek” címre 2010-ben kilencedik alkalommal pályázhattak az
érdeklődők. A különleges előállítási technológiát őrző, kiemelkedő minőségű
kézműves termékek díjazásának célja a magyar kézműves hagyományok és adottságok
társadalmi elismerése, köznapi hasznosítása, a hagyományőrző kisipari
tevékenység, a kézműves ipar rangjának emelése, piaci lehetőségeinek feltárása,
bővítése.
A díjazott kézműves termékek – előállításuk, használatuk
bemutatásával – bővítik az ország, egy-egy régió turisztikai programkínálatát,
hozzájárulnak a magyar imázs erősítésére alkalmas igényes termékek kereskedelmi
választékának szélesítéséhez, minőségi színvonalának emeléséhez, a magyar
kulturális örökség sajátos közvetítéséhez.
A „MAGYAR KÉZMŰVES REMEK” elismerő oklevél
mellett valamennyi díjazott lehetőséget kap arra, hogy használhassa a Magyar
Kézműves Remek lógót és termékéhez meghatározott tartalmú elismerő kártyát
készíthessen. A három nyelven megtervezett kártya szövege utal a termék
eredetére, a hagyományra és rövid tájékoztatást ad a gyártóról.
A Magyar Kézműves Remek címet nyert pályázók
termékeiből az MKIK a címátadást követően kiállítást rendez, amely az idén február
13-ig lesz látható a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.
A kiállítás egyik kuriózum darabja a fekete szőrből
készült ötrészes lószőrékszer garnitúra.
A különböző technikával készült nyakék, fülbevaló karkötő és
gyűrű együttes osztatlan sikert
jelentett az alkotónak.
A magyar nép ősi kultúrájához és eredendő műveltségéhez
hozzátartozik a díszítő eljárások kiemelkedő sokszínű volta. A magyarok ősi
foglalkozása volt a nomád és félszilaj pásztorkodás, amiből kinőtte magát a
gyapjú és a lószőr felhasználásával készült díszítő eljárás is, többi között a
gyapjú hímzés és a lószőrfonás. A funkció határozta meg a feldolgozás módját. A
halászatban, vadászatban, madarászatban és az ember díszítésében is remekül fel
lehetett használni.
A legrégebbi lószőr-maradványt
1978-ban, a „Kr. előtti V. századból származó belső-ázsiai Szubasi város
közelében talált hsziungnu múmián találták. A magyarországi Cibakházán (mely
itt a Tiszazugban található) honfoglalás kori sírban gazdag női fejdísz
aranylemezei kerültek elő, amelynek kötőanyaga az erős, hajlékony és rugalmas
ló-farokszőr volt.”
Mint megtudtuk, az alkotó több mint harminc éve készíti e
különleges anyagból készült ékszereit, melyet a földkerekség több mint húsz
országában viselnek. Idehaza több mint
harminc kiállításon voltak láthatók és számtalan díjjal ismerték el a tehetségét.
A Csenged Népművészeti Egyesület nyári alkotó táboraiban (
június utolsó hete) rendszeresen oktatja a lószőrfonás alapjait, melyet ki-ki a
saját ambíciója és kreativitása révén tovább tud fejleszteni.
Meghívás alapján sok helyen tartott előadást, bemutatót és
oktatást is, hogy minél többen ismerjék meg e kézműves tevékenység készítését
és gyönyörűségét.
2011. január 20.
-Csenged-
|
Települések
