Tavaly ősz eleje óta rohamosan romló GKI
konjunktúra-index szezonális hatásoktól megtisztított értéke az idei évet újabb
történelmi mélyponton kezdte. A felmérés szerint sem az üzleti szféra, sem a
lakosság nem volt még soha olyan pesszimista, mint 2009 januárjában.
A
GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az EU támogatásával készített felmérése szerint sem
az üzleti szféra, sem a lakosság nem volt még soha olyan pesszimista, mint 2009
januárjában. Az üzleti bizalmi index az idén januárban -30,5 pont volt, míg egy
hónappal korábban -28,2 pont, tavaly januárban pedig -9,7 pont. A fogyasztói
bizalmi index -66,1 pont volt, míg egy hónappal korábban -60,8, egy évvel
ezelőtt pedig -47,8 pontot tett ki. A GKI konjunktúra-index értéke a decemberi
-36,7 pontról, az idén januárban -39,8 pontra csökkent, egy évvel korábban
-19,6 pontot tett ki.
A GKI fogyasztói bizalmi index értéke 2008
októbere óta zuhan, s januárban még a Bokros-csomag időszakában tapasztaltnál
is mélyebbre esett. Számottevően romlottak a lakosság saját várható pénzügyi
helyzetére vonatkozó várakozásai, tovább erősödött a munkanélküliségtől való
félelem, miközben a rövid távú megtakarítási képesség megítélése nem változott
decemberhez képest. A lakosság túlnyomó többsége, 88 százaléka szerint
családjának továbbra sincs módja félretenni. A nagy értékű tartós fogyasztási
cikkek jelenlegi és egy éven belüli vásárlási lehetőségének megítélése egyaránt
kedvezőtlenebb lett.
Az ipari bizalmi index zuhanása decemberben
markánsan fékeződött, de januárban kissé ismét gyorsult. Egyaránt romlott az
elmúlt és a következő időszaki termelésről, valamint a rendelésállományról
alkotott vélemény. Minimálisan, de javult viszont az exportrendelések, stagnált
a saját termelésű készletek megítélése. Gyengült a foglalkoztatási szándék.
Januárban - bár a korábbinál kisebb mértékben -
de folytatódott a szolgáltatói bizalmi index csökkenése is. Tovább romlott az
üzletmenet megítélése, a közeljövőre vonatkozó forgalom és foglalkoztatási
lehetőség megítélése pedig alacsony szinten stagnált.
A fogyasztók inflációs várakozásai viszont kissé
erősödtek. A magyar gazdaság kilátásairól alkotott vélemény különösen a
lakosság körében lett a korábbinál is pesszimistább. A kereskedelemben is
sokat, az építőiparban kissé romlott az ország közeljövőjéről alkotott
vélemény, az iparban viszont nem változott, a szolgáltatók körében pedig kissé
javult.