Az ember a környezetében saját hasznára hizlal és dolgoz fel gazdasági állatot,
saját szórakoztatására tart hobbiállatot – olvasható az Orpheus Állatvédő Egyesületnek az Állatok Világnapja alkalmából kiadott
közleményében.
A háztáji gondos tartást
felváltotta a rideg, kényszertáplált, nagyüzem. Az ipar számos területén
állatokból készülnek emberi felhasználásra termékek ezrei. Nem mindegy, hogy az
élelmezési és egyéb célokra felhasznált állatok rövidke kis életüket jól
tartottan vagy stresszel teli környezetben élik le! Az állatok tartási és
feldolgozási minősége kihat a végtermékek minőségére, így az emberek élelmére,
egészségére is.
Felgyorsult világunkban egyre kevesebb szó esik az ember életét segítő állatok
tiszteletéről, viszont mindenek elé került a nagyüzemi termelés és a cégek
gyarapodásához szükséges extraprofitért való küzdelem is. Az Orpheus Állatvédő
Egyesület véleménye szerint az ország állattartási kultúrája vad,
haszonorientált, a humánus alternatíva sok esetben ezért nem érvényesülhet. Hagyományosnak
mondható, hogy október 4-e az Állatok Világnapja azzal telik el, hogy az
állatvédők az ember által tartott gazdasági-kedvtelési állatok tenyésztését,
tartását, a velük való bánásmódot összegezik, felhívják a figyelmet az
állatvédelem fontosságára.
Az állattartás két nagy osztályba sorolható: gazdasági állattartás, és
kedvtelési célú állattartás. Míg a gazdasági állatok alatt általában az ember
számára (főleg élelmezési célból) iparszerűen tartott állatokat soroljuk, addig
a kedvtelési állatok csoportjába minden más olyan állat beletartozik, amelyet
az ember „szeretetből”, a velük való kapcsolattartás végett tart. Nem
feledkezhetünk meg ezen a napon a prémtermelés céljából tartott (Magyarországon
sok tízezer ilyen célból elpusztított) állatról, és a kísérleti laborok-telepek
állatairól sem.
A gazdasági állatokat iparszerűen tenyésztik, hizlalják, van, hogy gépekkel
tömik. Legtöbbször ezek az állatok minden természetes ingertől hermetikusan
elzárva, stresszel teli környezetben érik el a vágási idejüket. A tenyésztési
helyről a vágóhelyig jutás országon belüli, és nemzetközi formája is
gyalázatos. Libák, szárnyasok szállítás közben sok esetben gyakran roncsolt
állapotban jutnak a „végcélhoz”, a juhok és sertések a megrakott teherautókon
gyakran egymást széttapossák, csontjaikat törik a hosszú út alatt… Az állatok
feldolgozása gyakran ilyen előzmények után valósul meg, ezekből az állatokból
készülnek az embert éltető élelmiszerek.
A kedvtelési állatok évről évre egyre szélesebb körűvé növik ki magukat, hiszen
nemcsak kutyát-macskát tarthatunk, hanem a hüllők, díszhalak, díszmadarak,
pókok-rovarok, egyéb állatok megszámlálhatatlan faja áll rendelkezésre
legális-illegális formában, hogy tarthassuk őket. Az állatok beszerzése egyéni
úton, és állatkereskedések által is megvalósulhat. A kedvelési állattartás a
felelősségen kell, hogy alapuljon, a „kedvenc” céljából tartott állatokat egy
életen át kellene, hogy tartsuk, és megfelelő háttérrel kellene, hogy
rendelkezzünk a tartási-egészségmegőrzési költségek fedezéséhez. Az
állattartáskor fontos lenne, hogy az állat védelme érdekében megfelelő
életteret alakítsunk ki. Magyarországon évente több százezer állat válik
kóborrá (megunás, érdektelenség miatt), a gyepmesteri telepeken az országban
több tízezer állat kerül elpusztításra.
A tél közeledtével ruhatárunk kabátjait is selejtezzük, és van, aki
sokszázezres prémből készült testfedővel helyettesíti a régi kabátot. Gondoljunk
arra, hogy csak az országban több tízezer szürke róka válik a prémkészítés
áldozatául, a más, ilyen célból tenyésztett apró gerincesek (hörcsögök,
nyércek, csincsillák) száma sok százezer. Ha nem vásárolunk prémeket, csökken
az igény, és a termelési kapacitás. Öltözve is védhetjük az állatokat, hiszen
az élő állatból készült prémnek is van alternatívája.
A természetben élő vadállományt
az erdőket kezelő társaságok már régóta a fizetős vadászok (külföldi és hazai
turisták) számára védik és tartják fenn. Nem az állatok szeretete miatt, hanem
gazdasági okokból foglalkoznak az erdőkben élő vadakkal! A mókuskerék
mozgatórugója a pénz, ami körül a forgás folyik.
A laborállatok kérdésköre igen bonyolult. Joga van-e az embernek (mint
főragadozónak) más fajú élőlényeket felhasználni azért arra a célra, hogy saját
maga számára a túlélést segítse? Emberi szemszögből a válasz egyértelmű: igen.
De ha beleképzeljük magunkat egy laboratóriumba, a kísérleti állat bőrébe, a
kérdésre adott válasz már nem ilyen határozott. A laboratóriumi állatok száma a
világon eléri a 100 milliót, védelmük fontosságára való tekintettel
"saját" napjuk van, mégpedig: Laboratóriumi Állatok Világnapja minden
évben április 24-e.
Október 4-én, az Állatok Világnapján, és az év egészében éljünk úgy, hogy a
természettel, környezetünkkel, az abban található más fajú élőlényekkel való
kapcsolatkor megtaláljuk a humánus normát. Hozzuk létre az élet tiszteletén
alapuló állattartást, egy magasabb szintű környezeti normát, hogy aztán majd mi
emberek, a jól tartott állatokból jobb minőségű végterméket kaphassunk. Az
állatokkal való bánásmódunk hűen tükrözi társadalmunk erkölcsi nagyságát (vagy
alacsonyságát...)! Ön is lehet állatvédő, hiszen a bennünket körülvevő világot
Mi magunk alakítjuk! – tartalmazza a közlemény.
Települések
