Március 21-én, amikor egyenlő
hosszúságú a nappal az éjszakával, megérkezett a meteorológiai tavasz. Délután
három órakor a Szolnok megyei Fegyverneken Nagy Gyula meditációt tartott a helyi
gyógyító Kálváriadombon, melynek hivatalos földrajzi neve Kettős halom, mert a
párja az Annaházi temető régi középpontjában van.
A falu legendáriumában folyamatosan
jelen volt a Kálvária, pedig a település területén hét kunhalom van, ezek közül
egy a Kettős halom. A többiről nem maradt fenn történet. A domb tetején a
kereszt és a népi elnevezése azt mutatja, hogy valamikor Kálvária-járásra is
használhatták. Bár ez utalhat Zöld Marci kálváriájának utolsó eseményére is. A
fegyverneki hagyományok beszéltek a Petőfi által is megénekelt Zöld
Marciról, aki betyárként szívesen időzött Fegyverneken, a szép kocsmárosné
társaságában. A szájhagyomány szerint a bálban, a kocsmáros lánya és felesége
közötti szerelemféltés kapcsán sikerült a csendőröknek áldozatokkal is
járó kézitusa után elfogni a katonaszökevényt. A helybeli elbeszélők szerint a
Kálvária-dombon akasztották fel, majd lovával együtt ott földelték el.
A fegyverneki gyerekek
előszeretettel játszottak a kunhalmon, és annak környékén. A felnőttek pedig
szívesen engedték ezt, mert csodálatos gyógyulásokról is hallottak
nagyszüleiktől. Beszéltek megszólaló némáról, járni tanuló bénáról. Amikor más
módszerek már nem segítettek, akkor az idősek gyakran mentek a Kálváriára,
végső mentsvárukra. 2004-ben a helyi Nagy Gyula hívta fel a figyelmet Kovács
Andrásra, aki a tápiószentmártoni Attila-dombot is bemérte. Őt kérték fel a
fegyverneki domb helyi sugárzásának beérésére. Az idősek újra kezdték mesélni
nagyapáik, dédanyáik történeteit, és újra „felfedezték” a Kálvária-dombot.
Egymásnak adják át a tapasztalataikat. Ezek szerint 10-12 napon át 2-3 órát
kell tölteni a dombon ahhoz, hogy az átalakítsa az emberben lévő rezgéseket. Ma
már sokan mondják, hogy könnyebben járnak, nem dagad a lábuk, meggyógyult a
vállfájásuk, újra mozog a kezük. A környező településekről – Szolnok,
Kunhegyes, Mezőtúr – is gyakran járnak a dombhoz a gyógyulni vágyók.
|