|
Komoly gondot jelent az Észak-alföldön az országos átlag kétszeresét kitevő városok fejlesztése, valódi városi szerepkörökkel való ellátása, az infrastrukturális hiányosságok felszámolása, a régió gazdasági szerkezetének átalakítása, miközben javul a térség megközelíthetősége, egyre jobb utakon lehet autózni és a határmenti területek fejlesztését elősegítheti Románia uniós csatlakozása is. Minderről Gazda Lászlóval, az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (ÉARFT) elnökével beszélgettünk.
A szolnoki múzeumalapító dr. Balogh Béla csendesen szemlélődve "áll" a Kossuth téren - mintha csak a több éve beígért belvárosi átépítést várná
- Hogyan értékeli a tavalyi esztendőt a régió, illetve a megyék szempontjából a támogatási források tükrében?
- Az Észak-alföldi Régióban a Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat (TRFC) teljes kerete 5,924 milliárd forint volt 2006-ban. A megítélt támogatás összege 5,218 milliárd forintot tett ki. A beérkezett 451 pályázat közül 151-et tudtunk támogatni. Hajdú-Bihar megye pályázói 1,132 milliárd, Jász-Nagykun-Szolnok megye pályázói 2,534 milliárd, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye pályázói 1,552 milliárd forint támogatást kaptak.
- Kérem, említsen meg néhány, a régióban 2006-ban megvalósult beruházást, fejlesztést.
- A barabási iskolarekonstrukciót azért emelném ki, mert a település a Vásárosnaményi kistérségben, a régió egyik leghátrányosabb kistérségében található. Az általános iskola épülete rendkívül leromlott állapotban volt, az önkormányzat saját erejéből képtelen volt biztosítani az oktatási intézmény megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen felújítás pénzügyi hátterét, amit a TRFC pályázata biztosított. 40,6 millió forint támogatással. A szolnoki Modul Kft. raktárcsarnok építésére és termeléskorszerűsítésre nyert 20 millió forint TRFC pályázati támogatást, 28 új munkahely is létesült
- Miben sikerült előrelépni, és miben nagy még mindig a lemaradás?
- Az utóbbi években az Észak-alföldi Régió számára elérhetővé vált európai uniós és hazai területfejlesztési források lehetőséget biztosítottak a régió lemaradásának mérséklésére. Komoly előrelépés történt az infrastrukturális hiányosságok felszámolása terén, javult a régió megközelíthetősége: tovább folytatódtak az autópálya-építések, menetrendszerinti járatok indultak a Debreceni Repülőtérről. Szintén jelentős, környezetvédelemmel kapcsolatos fejlesztések kezdődtek el a régióban. Uniós támogatásokból valósul meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hulladékgazdálkodási program, a regionális ivóvízminőség-javító program I. üteme és hazai forrásból a II. ütem előkészítése, amely mintegy 200 településen oldja meg az ivóvíz minőségi problémáit. Ugyanakkor az Alföld tradicionálisan elmaradott infrastrukturális állapotát nem lehet egy-két év alatt felszámolni. Régiónk az ország városokkal legsűrűbben ellátott területe, a városok száma az országos átlag csaknem kétszerese. Azonban a régió városainak többsége nem rendelkezik megfelelő városi szerepkörökkel, nem képes vidéki környezetét városi funkciókkal kiszolgálni. Épp ezért fontosnak tartjuk a városhálózat fejlesztését: közel 40 milliárd forintot fordítunk városmegújítási beruházásokra.
- A régió fejlesztésére 2007-2013 között csaknem 270 milliárd forint forrás áll majd rendelkezésre európai uniós és a hozzá társuló hazai társfinanszírozás révén. Idén mennyi forrás biztosított, és mely területek fejlesztésére?
- Régiónkban 2007-ben az ÉAOP-ból a hét éves keret mintegy 14 százaléka áll rendelkezésre, ez mintegy 35-40 milliárd forint fejlesztési forrást jelent. Ez évtől már az operatív program minden intézkedéséhez kapcsolódva jelennek meg pályázatok. A gazdaságfejlesztésen belül a kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése, az együttműködések elősegítése, valamint alap- és emeltszintű tanácsadás lesz támogatható, amelyre mintegy 5,5 milliárd forint támogatási forrást biztosít a program 2007-ben. Az ÉAOP két másik nagy területe a közlekedés és a turizmus fejlesztése, amely a források mintegy 18, illetve 21 százalékát teszi ki. A közlekedésfejlesztésen belül a közúti közlekedési infrastruktúra-, kerékpárutak fejlesztése és az integrált közösségi közlekedési rendszerek kialakítása és fejlesztése támogatható, míg a turizmusfejlesztésen belül a termék- és attrakciófejlesztés, a turisztikai szervezeti és működési feltételek fejlesztése és a fogadási feltételeinek javítása.
Idegenforgalmi látványosság a karcagi Patikamúzeum
- Az ÉAOP fontos célkitűzései között van a régió kis- és középvállalkozói szektorának megerősítése, a turizmus jövedelemtermelő képességének javítása. Mi várható ezeken a területeken?
- A kis- és középvállalkozói szektor megerősítése érdekében az őket körülvevő gazdaság működési feltételeit kívánjuk javítani többek között: a helyi jelentőségű ipari parkok, valamint meglévő ipari területek infrastruktúrájának fejlesztésével, az általuk nyújtott szolgáltatások mennyiségi és minőségi bővítéséhez szükséges fejlesztések támogatásával; az új, induló vállalkozások megerősödését célzó inkubációs tevékenységek fejlesztéséhez és bővítéséhez nyújtott támogatással; a vállalati együttműködések, klaszterek, beszállítói hálózatok kialakításának elősegítésével, a közös vállalati beruházások támogatásával.
A másik fontos célunk, a turizmus jövedelemtermelő képességének javítása. Ennek érdekében erősíteni kívánjuk a régió turisztikai vonzerejét több intézkedéssel. A régió kiváló turisztikai adottságaihoz igazodva támogatni kívánjuk a már meglévő attrakciók fejlesztését, illetve új termékek, komplex programok kialakítását a termál- és egészségturizmus, az öko-, aktív és természetközeli turizmus, a kulturális és örökségturizmus, valamint a konferencia-, rendezvény- és üzleti turizmus területén. Támogatjuk a kereskedelmi szálláshelyek fejlesztését és a szálláshelyeken nyújtott szolgáltatások minőségi és mennyiségi bővüléséhez szükséges beruházásokat, valamint a hiányterületeken turisztikai szakemberek nem iskolarendszerű képzését, a turisztikai intézmények hálózatos, régión belüli, régiós, illetve országhatárokon átnyúló együttműködéseit, az egységes régiómarketing megvalósítását. Mindezek eredményeként nőhetnek a régió turisztikai bevételei.
- „További fontos cél a helyi szintű közlekedési kapcsolatok, valamint az épített és társadalmi környezet által kínált életminőség javítása.” Itt milyen jövőbeni fejlesztésekről, induló projektekről tud beszámolni?
- A régión belüli közlekedési hálózat szolgálja a gazdasági szereplők, a lakosság és a turisták mobilitási igényeit. Az Észak-alföldi Régió közúti ellátottságának mennyiségi mutatója alapvetően jónak mondható, de azok minősége jelentős fejlesztésre szorul. Az elmaradott területeken a közúthálózat kiemelkedően rossz állapotban van. A kerékpárút-hálózat alacsony aránya pedig gátolja a hivatásforgalmi célú, környezetbarát kerékpáros közlekedés térhódítását. A hátrányos helyzetű kistérségek elérhetőségének javítása érdekében az ÉAOP főleg olyan fejlesztéseket támogat, ami elősegíti ezen térségek bekapcsolását a regionális gazdaságba. Így: a régió belső elérhetőségének fejlesztését, elsősorban a négy és öt számjegyű utak minőségének javítását támogatja. Az operatív program a közlekedési kapcsolatok javítása során kiemelten fókuszál a környezetbarát közlekedési módok elterjedésére és fejlesztésére, a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítására.
A régióban kiemelten fontos a térségi különbségek csökkentése, a leszakadó területek felzárkóztatása, amelyhez hozzájárul az épített és társadalmi környezet által kínált életminőség javítása. Az ÉAOP a minőségi köz- és közigazgatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés területén tapasztalható területi különbségek okán kiemelten fókuszál a közösségi jellegű szolgáltatások fejlesztésére, a humán közszolgáltatások – oktatási-nevelési, egészségügyi, szociális és közösségi intézmények – térségi alapon történő optimalizálására, elősegítve ezzel a települések egyenlő hozzáférését a szolgáltatásokhoz. A régióban az összes projekt mintegy 70 százaléka közlekedési és települési, közösségi infrastruktúrafejlesztéssel kapcsolatos.
A közelmúltban adták át a kisvállalkozásokat segítő Uniós Házat Szolnokon
- A régió 27 kistérségéből 15 a leghátrányosabb, 9 pedig a hátrányos helyzetűek közé tartozik. Milyen előrelépés várható e téren?
- A régió 27 kistérségéből a három megyeszékhelyet tartalmazó kivételével valamennyi kistérség hátrányos vagy leghátrányosabb helyzetűnek minősül. Az ÉARFT az Észak-alföldi Régió Stratégiai Programja készítése során ezért úgy döntött, hogy a versenyképesség növelése mellett, mind a Stratégiai Programban, mind az ÉAOP-ban hangsúlyos szerepet kell, hogy kapjon a területi különbségek felszámolása és a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása is. Az operatív program által támogatott területek közül kimondottan a területi különbségek felszámolását segíti például a „Regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése” és a „Térség és településfejlesztés” prioritás.
- Románia uniós csatlakozását követően hogyan változik a határon átnyúló kapcsolatrendszer?
- Az Észak-alföldi Régió számára a határmenti elhelyezkedés számos kihívást és lehetőséget rejt magában. Az Európai Unió keleti kapujaként mindig nagyon fontosnak tartottuk a szomszédokkal való jó kapcsolat kialakítását. Már Románia uniós csatlakozása előtt elindítottuk azokat a programokat, amelyek lehetőséget biztosítottak arra, hogy a határmenti régiókban élők együtt dolgozzanak és gondolkodjanak. A területfejlesztés hatóköre ugyanis nem állhat meg az országhatároknál, a fejlődéshez össze kell hangolni a fejlesztési politikákat. Úgy gondoljuk, a határmenti térségek fejlődési lehetőségeit jelentősen előmozdíthatja, ha a határmenti régiók tervezése és stratégiaalkotása tekintettel van a határmenti, periférikus térségek speciális helyzetére. A határmenti területek fejlesztését akkor tudjuk legeredményesebben előmozdítani, ha a régiók, megyék és kistérségek szereplői közösen vesznek részt a határon átnyúló fejlesztési politikák kialakításában. Ennek érdekében több olyan programot indítottunk el, amellyel magyar-román területfejlesztők partnerségi hálózatát alakítottuk ki. Ilyen a Partnerség 2007-2013 nevet viselő, jelenleg is futó programunk. Ez a projekt az Észak-nyugat Romániai Régióval és Szatmár megyével partnerségben valósul meg.
(Kép és szöveg: Simon Cs. József)
|
Települések
