|
A második világháború eseményeit nagyon jól ismerjük. Az iskolai tananyagból, a háborús- és dokumentum-filmekből, nagyszüleink történeteiből rengeteget hallottunk, szinte minden fiatal több csatahelyet, tábornokot, új hadászati eszközt fel tud sorolni, melyeknek döntő befolyásuk volt a háború kimenetelére nézve. De elgondolkoztunk-e már azon, hogy városunk részt vett-e a háborúban?
A kép bal sarkából induló erősebb fehér csík a Baross út
Magyarország német megszállása után, 1944. április 3-tól megkezdődtek az angolszász légitámadások országunk ellen. A szolnoki vasútállomás a térség egyik legfontosabb csomópontja volt, ráadásul a városon keresztül szállították a katonákat az orosz fontra. Így nem véletlen, hogy a bombázások egyik fontos célpontjává vált, a Tisza vasúti hídjához hasonlóan. Mire a front elérte Szolnokot, már csak 4-5 ezer lakos maradt a városban. ’44. június 2-án megtörtént az első és a legnagyobb támadás. Az olaszországi támaszpontokról felszállt 600 (!!) amerikai 461-es típusú nehéz- és vadászbombázó több hullámban támadt a szolnoki rendező pályaudvarra.
A szolnoki pályaudvar a bombázás után
A bombázáskor három német katonavonat tartózkodott a vasútállomáson, több mint ezer katona, és több száz civil halt meg. A 461-es bombázók hivatalos honlapja így emlékezik az eseményre: „Júniust sikeres, kitűnő küldetéssel kezdtük a szolnoki rendező pályaudvar ellen. Dooley kapitány vezette a csoportot Glantzberg ezredessel. Az idő szép volt és a kis légvédelmi tűz mellett ellenséges harcosok nem voltak.” Ezután még tíz kisebb-nagyobb támadás érte városunkat szeptemberig, többek között a vasúti hidat is célba vették.
A bombázó gépek egyike
A front végül november 17-én hagyta el a megye területét, jelentős károkat hagyva maga után, többek között mintegy 1000 ház dőlt romba, vagy rongálódott meg súlyosan. A Szolnoki Cukorgyár gépházán, a Szolnoki Papírgyár műhelyépületén és más fontosabb épületeken kívül a MÁV épületei közül 67 súlyos károkat szenvedett, a két vasúti hidat (a Tiszán és a Zagyván) és a közúti Tisza-hidat pedig felrobbantották. A károk helyreállításához több évtizedre volt szükség.
A képek forrása: www.461st.org
(cséjé)
|
Települések
