|
Információkban gazdag előadást tartott Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos Tiszaföldváron, akit a Tiszaföldvár-Martfű Ipartestület hívott meg a kistérségbe. A tiszazugi térség polgármesterei, vállalkozói első kézből kaptak tájékoztatást a régiót érintő kormányzati fejlesztési elképzelésekről.
 Bajnai Gordon fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos
A gazdasági fórum egyúttal a megújult vezetőséggel újrainduló ipartestület bemutatkozó programja is volt – tájékoztatta portálunkat Faragó József, az ipartestület elnöke. A testület célja rövidtávon egy kistérségi hatású vállakozói központ kialakítása, hosszabb távon pedig vállalkozói inkubátorház létrehozása, amely az európai gyakorlatnak megfelelően szorosan együttműködne egy közeli ipari parkkal.
Bajnai Gordon sokatmondó számokkal kezdte előadását: az Észak-alföldi régió fejlettsége az Európai Unió átlagának 36-37 százaléka jelenleg, miközben Budapesten ez a mutató az uniós átlag 125 százaléka. A kormányzati szándék ebből következően, hogy a fejlesztési forrásokat a jövőben az ország elmaradottabb részeire juttassák el.
Az előadó a régió és a kistérségek jövőbeli fejlesztési lehetőségeiről szólva hangsúlyozta: a következő hét évben uniós forrás lesz az Alföldön az ivóvízminőség-javító, illetve a hulladékgazdálkodási és közlekedési programokra, az M44-es út kétszer kétsávossá bővítésére Kecskemét és Békéscsaba között, de vasútfejlesztésre is Szolnok-Debrecen, Szolnok-Lökösháza között.
Nagy szükség van a magyar vidék fejlesztésére – hangzott el –, mert Magyarország ugyan jól teljesített az Európai Unióhoz való felzárkózásban az elmúlt tíz évben, pontosan 15 százalékkal kerültünk közelebb az uniós átlaghoz, de az a baj, hogy közben egyes régiók, mint a Dél-dunántúli, Dél-alföldi, vagy az Észak-alföldi, 14 százalékkal szakadtak el a magyar átlaghoz képest.
Bajnai Gordon elmondta: minden régiót külön-külön támogatnak a második nemzeti fejlesztési tervben, és mivel az Észak-alföldi régió a statisztikai mutatók alapján a legfejletlenebb régió, a legtöbb fejlesztési pénzt, összesen 270 milliárd forintot, ez a térség kapja. Ebből a pénzből többek között vállalkozás- és településfejlesztésre, kisiskolák felújítására, turisztikára, helyi környezetvédelemre, a járóbeteg-szakellátásra lehet majd pályázni a településeknek.
A fórumon hallottak gyógyírként hathattak a tiszazugi településeket képviselő polgármesterek, vállalkozók gondjaira, amelyből van bőven. Mint Borza Attila, Tiszaföldvár polgármestere fogalmazott, a kisváros fejlődési lehetőségei jelenleg ugyanis nagyon szűkösek, de hasonló helyzetben van sok környékbeli település, miután megszűnt a korábbi fejlett mezőgazdaság, illetve leszállóágba került a cipőipar is például Martfűn. Borza Attila bizakodó: a fejlesztések nagyon fontosak, de sok múlik azon is, milyen lehetőségeket, kapaszkodót kapnak a régióban a kisvállalkozások – fogalmazott.
(Fotó: Simon Cs. József)
|
Települések
