Az állandó kiállításokat tárlatvezető mutatta be az érdeklődőknek. A Szent Iván éji rendezvényen a látványosságok mellett az illatok és az ízek domináltak.
A szolnokiak már várták a Szent Iván éjszakát. Bár tüzet tudomásunk szerint nem sokan ugrottak, de a múzeumudvarban számos, hagyományokhoz kötődő meglepetés várta a betérőket. Ilyen volt például a koszorúfonás, vagy a gyertyamártás. A különböző tevékenységek mellett enni is lehetett, eredeti házi sütésű pogácsát és túrós bélest. Sokakat vonzott a a parfümök, illóolajok és szappanok vására, ám az illatoknak a kiállítótermekben is szerepe volt.
Horváth László igazgató, Damjanich János Múzeum; Amikor az ember belépett egy nagypolgári házba, akkor a levendulának, a bútornak, a pasztának egyvelege a készülő ebéd szagával jellegzetes lehetett, ugyanúgy, ahogy egy cserzúműhelynek, egy fazekasműhelynek meg lehetett a sajátságos szaga, ezeket az illatokat szeretnénk felidézni.
A múzeum éjjelig nyitva tartó termeibe azonban nemcsak a sajátos illatok miatt tértek be a látogatók, hanem a tárlatvezetés miatt is. Az állandó kiállításokon kívül az udvaron is berendeztek egy tárlatot, Papi Lajos szobraiból. A művész ugyan kisújszállási, a múzeum mégis fontosnak tartotta, hogy felsorakoztassa néhány alkotását a szolnoki közönség előtt is.
Jól mutatja a múzeumnak azt a törekvését, hogy a térségünkben élt és sajnos már elhunyt művészeket is magunkénak érezzük, szeretnénk az emléküket ápolni, és minél nagyobb figyelmet a térség kulturális életére fordítani.
Egri Mária művészettörténész; Papi Lajos egy olyan őstehetség volt, akit nagyon ritkán hord a Föld a hátán, aza afajta művész, akiben feléledt egy gondolat, és azt akár kőbe, akár fába belelátta.
Papi Lajos szobrai nagyon tetszettek a szolnokiaknak, csakúgy, mint az esti program egyik különlegessége, a szintén kisújszállási Mellofon Fúvósegyüttes koncertje.
Jövőre szintén lesz Szent Iván éje, amikoris újabb kalandokra hívják a helybélieket a gyertyafényes múzeumudvarba.
|