|
A sajtgyáráról is közismert Vas megyei Répcelak közelében fekvő Csánig község határában idilli képet mutat a tehenészet. Zöldellő, dús legelők, pihenő állatok, csend, tiszta levegő. A telep valamikor a répcelaki téeszé volt, amely az 1990-es évek végén adta osztrák tulajdonba. Az új tulajdonosok Tyrol 2000 néven működtették a gazdaságot.
 Mindezt a most már magyar tulajdonban lévő, MVR 2004 Kft. néven működő tehenészeti telep (képünkön) vezetőjétől, Molnár Balázstól tudtam meg, aki azt is elárulta, hogy a tsz-es időben még egy helyi tejfeldolgozó is működött itt, amelyben zacskós tejet állítottak elő. Annak idején csaknem ezerfős állománnyal számoltak, mi több, a telepen hungarofríz program is futott. Az osztrákok aztán kivágatták a korábbi állományt, amelyet mintegy 400 darab Németországból behozott vemhes üszővel pótoltak. Egy idő után azonban a „sógorok” számára gazdaságtalanná vált a tehenészet üzemeltetése, ezért úgy döntöttek, hogy továbbadják. Így került hozzájuk, mint családi vállalkozáshoz. Az igazsághoz tartozik, hogy az osztrákok a csánigi telepet teljesen felújították, fejőházat is építettek. Amikor átvették tőlük a telepet, a megmaradt állományt kiválogatták, s a továbbtartásra alkalmas teheneket – nagyjából 110-et - megvásárolták. A saját állománnyal együtt így 270-280-ra gyarapodott a tehénlétszámuk.
- Hol volt korábban a telephelyük?
 - Vásárosfaluban, egy szűk körű családi vállalkozásként 120-130 tehénnel foglalkoztunk. Amikor a tej felvásárlási ára hirtelen zuhanni kezdett, el kellett döntenünk, hogy „bedobjuk a törölközőt” vagy előremenekülünk. Az utóbbit választottuk. Előbb 2004-ben átvettük a csermajori szakiskola tehenészetét. Ez azért volt fontos a számunkra, mivel a háttérben egy tejfeldolgozó üzem is állt (második képünkön). A sajtkészítő üzemet jelenleg is mi látjuk el tejjel. Amikor a csánigi telep látókörünkbe került, elhatároztuk, oda koncentráljuk a fejést. Immáron Vásárosfaluban üresen, kihasználatlanul áll a gazdaság, Csermajor pedig üszőnevelő telepként maradt meg. Csánigon szabad tartás van, kétszer húszas fejőállást működtetünk. A két tehenészet átvételével nemcsak az állatállomány bővült jelentősen, de a földterületünk is. Családi gazdaságként 300 hektárunk volt, most összesen 700-800 hektár területtel rendelkezünk. A szaporulattal együtt nagyjából 400 darabos az állományunk, döntő mértékben holstein friz, kis része keresztezett magyar tarka. Takarmányozásban teljesen önellátóak vagyunk, a gépesítettség is megfelelő.
- Mekkora tejmennyiséggel rendelkeznek, hová jut a tej?
- Családi gazdaságként a Pannontejjel voltunk kapcsolatban, az árzuhanásnál már csak 62 forintot kaptunk literenként. Most is a Pannontej a fő partnerünk, de Csermajor is igényel sajtkészítéshez heti 5-10 ezer liter tejet. A legnagyobb buktató az volt, hogy több állomány összekeveredésével és a költöztetésekkel a tehenek tejelő hajlandósága nagymértékben csökkent, s csak most kezd visszaállni. Korábban 22-23 literes istállóátlagot produkáltunk, ami 11-12 literre esett vissza. Jelenleg 16-18 liter az átlag. Naponta körülbelül 4000 litert fejünk le. A rendelkezésre álló kvótát az összevonások miatt jórészt nem tudjuk kimeríteni. A Pannontej 63 forintot ad az extra tejünkért, ami ugyan minőségtől függően emelkedhet is, de ez nem jellemző.
Molnár Balázs arról is beszélt, hogy az idei ártámogatás ugyan magasabb a tavalyinál, kérdés azonban, mikor lehet majd hozzájutni. Ugyanis két telepre igen, egyre azonban még nem kapták meg az eddig járó támogatást sem. A finanszírozási rendszer legnagyobb hibája, hogy rengeteget csúsznak a kifizetések, ezért akinek nincsenek tartalékai, komoly likviditási gondokkal számolhat. Az Európai Uniós csatlakozásnak is egyik legnagyobb vesztese a tejtermelés, a tejágazat lett, no és persze a jövő is bizonytalan…
Publikálta
null |
 |
|
|
|
|
Helyilap
Kistérségek
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Tudósító
Választókerület(ek)
Vállalkozások
|
|
Települések
