|
Jelenleg a tehénlétszám több mint 370, keresztezett holstein fajtát tartanak szabadon a vasaljai Pinkamenti Gazdák Szövetkezetének tehenészeti telepén. A korábbi szövetkezet 1992-ben alakult át gazdák szövetkezetévé. 
Negyvenöt dolgozót foglalkoztatnak, a tagság 120 fős, ennek kétharmada azonban passzív tag, nyugdíjas. A múlt évben eredményesen használták ki a SAPARD pályázati lehetőségeket, 50 milliót ruháztak be gépekbe, eszközökbe, de a SAPARD segítségével végeztek a gazdaságban korábban útportalanítást.
- Ez négy falu egyesített szövetkezete volt vasaljai központtal – magyarázza Szájer István elnök (képünkön), aki 28 éve került a szövetkezethez. – A megalakulás óta az állattenyésztés a húzóágazat. A mostani tehenészeti telep 1985-ben épült. Én 1978-ban kerültem ide, akkor körülbelül 250 tehén volt. Az 1972-es szarvasmarha program keretében 1975-ben az első között kezdődött a szövetkezetnél a fajtaátalakító keresztezés a holstein frízzel. Előtte ugyanis teljes magyartarka állomány volt. Aztán megépült a mostani telep, ahová behoztuk az állatokat, átálltunk a szabad tartásra. Az állományt fokozatosan bővítettük, egészen a 360–400-as tehénlétszámig.
Szájer István kissé ironikusan sorolja, hogy túlélték a bővítést, aztán a csökkentést, majd ismét a növelést. Egyszer azért kaptak pénzt, hogy növeljék az állományt, máskor azért, hogy csökkentsék. Az 1990-es években az árbevétel 70 százalékát az állattenyésztés adta, de most is eléri a 60 százalékot.
- Mennyi tejet termelnek, mi a helyzet a kvótával?
- Éves szinten 2 millió 400 ezer liter tejet termelünk, a napi átlag 6500 liter, idén azonban már 7000 liter fölötti. Jelenleg a teljesítés optimális, nemigen érdemes továbblépni. Az előre menekülést a szarvasmarha-tenyésztésben láttuk, ennek megfelelően fejlesztettünk, racionalizáltunk. A kvótánk 2 millió 50 ezer kiló, s mivel ezt jóval túllépjük, kvótavásárlásra vagy -bérlésre lesz szükségünk. Úgy tudom, ebben az évben az országban a tejtermelés több mint 10 százalékkal csökken. Ilyen helyzetben nem értem, miért kell azokat sújtani, akik túl tudják teljesíteni a kvótájukat. Nagy kérdés az is, mi lesz az uniós szabályozással. Attól is tartok, hogy azt az összeget, amit a tejkvótára kapunk, nehogy olyanoknak juttassák a földalapjába, akik nem is foglalkoznak tejtermeléssel. Bízom benne, hogy nem így lesz. Mivel az ország nem termeli meg a kvótamennyiséget, hagyni kellene azokat érvényesülni, akik a piacon még versenyképesek.
 A nagy tapasztalatú mezőgazdasági szakember kifejti, hogy a tejtermelést nem lehet elválasztani a növénytermesztéstől. Ha a növényzet csak magas önköltséggel termeszthető, az eredménytelenné teheti a tejtermelést. Elemi érdeke tehát az országnak, hogy a jelenlegi szarvasmarha állomány tovább ne csökkenjen, mert nem tudni, mit hoz a jövő, lesz-e elég tej néhány év múlva Magyarországon.
- A tejtermelőknek mindig is érzékeny témája volt a felvásárlási ár. Önök hogy állnak ezzel?
- Megszűnéséig a Vas Megyei Tejipari Vállalat vett át a tejet tőlünk is. Utána a zalai tejiparnak adtuk, majd a jogutód Pannontej volt az átvevő. Jelenleg az INDEFCO 2000 Kft-nek adjuk el a tejet, de az még bizonytalan, hogy mi lesz jövőre, melyik feldolgozóval tudunk megegyezni. Úgy hallottam, az INDEFCO Cellben beszüntette a tejfeldolgozást, Ceglédre viszik a tejet. Árban szinte azonosat ígérnek a feldolgozók, körülbelül 65 forint várható. Most 62-64 forint a literenkénti felvásárlási ár. Igaz, az idei év elején még 68-cal kezdtünk. Tavaly az átlagár 65 forint volt. Idén az átlagár 64 forint. Nagyon jó tejünk van, zsírban 3,82 százalékos, fehérjében 3,43 százalékos. Igen nehéz helyzetbe került a hazai tejtermelés. Valamikor azt hangoztatták, hogy a szarvasmarha-tenyésztés a magyar mezőgazdaság nehézipara, húzóágazata, ma pedig az uniós csatlakozás egyik vesztese. Jó, ha állami támogatással nullszaldóssá lehet tenni a tejtermelést.
Publikálta
null |
 |
|
|
|
|
Helyilap
Kistérségek
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Tudósító
Választókerület(ek)
Vállalkozások
|
|
Települések
