Az elnevezés a görögből származik, annyit jelent: ötvenedik. Igen régi, keresztény vallási ünnep, amit Húsvét után ötven nappal tartanak, a kereszténység tanai szerint annak emlékére, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra.
A Pünkösd a zsidó vallásból ered, ahol a Húsvét utáni ötvenedik napon, sabouth-kor (hetek ünnepe) az aratást, az első gyümölcsöket, majd később a Tízparancsolat adományozásának, a Sínai-hegyi szövetség emlékét ünnepelték.
Az ókori zsidóságnál eredetileg a nyári napforduló ünnepe, aratási-hálaadó ünnep volt, amelyben keresztény hagyományok ősi hiedelmekkel és szokásokkal ötvöződtek.
Szokás volt ilyenkor Jeruzsálembe zarándokolni. Ezen a napon alakult ugyanis Jeruzsálemben az első keresztény közösség, miután a tanítványokra kiáradt a Szentlélek, és ők különféle nyelveken hirdetni kezdték az Evangéliumot az összegyűlt zarándokoknak.
Mint a legtöbb keresztény ünnephez, a Pünkösdhöz is számos népszokás kapcsolódik. Hazánkban az egyik legnépszerűbb hagyomány a pünkösdi király választása. Az, hogy ki legyen a pünkösdi király mindig valamilyen vetélkedésnek az eredménye. Dunántúlon a fiatal legények lóversennyel döntötték el a királyi cím sorsát. Másutt obsitos katonák között zajlott a verseny.
Publikálta null |
|
|
|
|
Helyilap
Kistérségek
Művészet és kultúra
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Választókerület(ek)
|
|