|
A Húsvét a kereszthalált szenvedett Krisztus feltámadásának ünnepe, ekkor ér véget a nagyböjt, a hústól való tartózkodás ideje. A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban.
A Húsvét jelentősége nagyobb, mint a Karácsonyé; noha kultúrtörténetileg valóban megelőzi a feltámadás ünnepét. A zsidóknál a Kr.e. IX. században az árpaaratás kezdetének ünnepe volt, amely fokozatosan történelmi jelentést kapott, az Egyiptomból való kivonulás emlékünnepe lett.
A Húsvét keresztények legnagyobb ünnepe, amellyel Jézus Krisztus feltámadására emlékeznek. A keresztény Húsvét dátuma változó. 325-ben, az I. niceai zsinaton határozták meg, hogy a Gergely-naptár szerinti március 22.-e és április 25.-e közötti időszakra kell esnie. Így a tavaszi napéjegyenlőséget követő telihold utáni első vasárnap, Húsvét vasárnapja.
A húsvétot kezdetben, a II. században egy egész héten át ünnepelték, ma a nagycsütörtök esti misével kezdődik, befejezése a húsvéthétfő, a húsvétot követő hét első napja.
De a világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet a nem keresztények is. Mióta a világ világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet felújulását.
Publikálta
null |
 |
|
|
|
|
Helyilap
Kistérségek
Művészet és kultúra
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Választókerület(ek)
|
|
Települések
