Hamarosan átlépünk az újévbe. És kezdődik minden elölről, január, február, március... De előtte még itt az óévbúcsúztató, Szilveszter napja.
Decemberben, Karácsony havában kijutott az ünnepekből, népszokásokból, december 6-án a Mikulás látogatott el hozzánk, december 13-án Lucát ünnepeltük és a boszorkányok eljövetelét. December 24-én, Karácsony napján a szereteté volt a főszerep, december 31-e a katolikus naptárban I. Szilveszter pápa (314-335) ünnepe, az év utolsó napja, melynek estéjén az újévbe nyúló vidám mulatsággal búcsúzunk az elmúlt esztendőtől.
A XVI. században ezt az estét, -mely szokásainak tartalmát, hiedelmét és hangulatát újév napjától kölcsönzi- bővedestének nevezték. Az akkori ünnepi szokások közül legelterjedtebbek az óévet jelképező szalmabábu földbe ásása, a téltemetés vagy az öregembernek öltöztetett legény kiűzése a faluból, a télkiverés. A vénlánycsúfolás a Dunántúl egyes részein és a pásztorok, legények zajkeltő szokásai voltak jellemzők szilveszter éjjelén. Valamint a fagyöngy, ami még ma is sok házban megtalálható Szilveszterkor. Azt tartják: akik alatta állva megcsókolják egymást, boldogok lesznek. A népszokások sora az újévben, január első napján is folytatódik.
Publikálta null |
|
|
|
|
Helyilap
Kistérségek
Művészet és kultúra
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Választókerület(ek)
|
|