Kevés olyan jeles nap van, amelyhez annyi szokás kapcsolódna, mint december 13.-hoz.
Magyarországon érdekes Luca-napi szokás volt, hogy e naptól kezdve tizenkét napig megfigyelték az időjárást, amilyen az első nap olyan az időjárás a jövő év első hónapjában, és így tovább.
A legnevezetesebb népi szokás azonban a Luca székének faragása. Ennek egy szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből formált csillag volt az alakja. Készítője Luca napjától kezdve mindennap faragott rajta egy kicsit, de csak Karácsony estéjére volt szabad elkészülnie. Arra szolgált, hogy segítségével tulajdonosa felismerje a falu boszorkányait. Ugyanis, ha magával vitte a széket az éjféli misére és ott ráállt, nyomban meglátta ki a boszorkány, mert az illető ilyenkor szarvat viselt. Utána pedig jobban tette, ha hazáig rohant. Szerencsés hazaérkezés után pedig a Luca székét el kellett égetni.
Elterjedt az úgynevezett kotyolás, melynek célja a baromfi szaporaságának biztosítása. Ma már nem sokan készítenek Luca széket, s az időjárást sem figyelik, de a kotyolás még ma is élő szokás. Az iskolákban már november végén, december elején készülnek a diákok. Különböző verseket, regéket tanulnak, melyeknek egytől-egyig az a céljuk, hogy az emberek vagyonát gyarapítsák. Aztán december 13-án, Luca napján fehér lepelbe öltözve járják a várost.
Publikálta null |
|
|
|
|
Helyilap
Kistérségek
Művészet és kultúra
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Választókerület(ek)
|
|