A világ minden tájáról érkeztek lakás- és otthonteremtési szakértők az ENSZ Habitat Világnapján, október 6-án Budapesten megtartott Szociális Lakhatási Konferenciára. A konferencia szervezőinek célja a közép-kelet európai térség legújabb szociális lakhatási programjainak feltérképezése volt.
„A szociális bérlakás-rendszerek lehetőségei Közép- és Kelet-Európában" című konferencián kutatók, lakhatási szakértők és szakpolitikusok vitatták meg a korábbi szocialista országok szociális bérlakás szektoraival kapcsolatos adatokat, trendeket és a mindennapi gyakorlatból vett tapasztalatokat.
„Azt várjuk a konferenciától, hogy a térségben megtalálható szociális bérlakás programokkal kapcsolatos elméleti megállapítások és gyakorlati tapasztalatok alapján jobban megértsük, milyen esélyek vannak arra, hogy a térség országai sikeres szociális lakáspolitikát folytathassanak" – mondta HEGEDÜS JÓZSEF, a budapesti Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója.
A Városkutatás Kft. az Európa Tanáccsal együttműködésben szervezte a konferenciát, amelynek fő támogatói az Önkormányzati Minisztérium, a Habitat for Humanity, illetve a Holcim Hungária Otthon Alapítvány, további támogatók pedig a CECODHAS, az ENHR és a FEANTSA. A rendezvény az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága égisze alatt került megrendezésre.
Különös aktualitást adott a konferenciának, hogy idén október 6-ára esett az ENSZ Habitat Világnapja, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a lakókörülményekkel kapcsolatos problémákra, illetve emlékeztesse a világ vezetőit az emberhez méltó életkörülmények fontosságára. A szociális lakhatás a térségben a kilencvenes években lejátszódott politikai és gazdasági változások, a nagy jövedelmi különbségek megjelenése óta akut problémát jelent.
A térségben visszaszorult az állami szerepvállalás a lakásszektorban, ami a lakhatási támogatások megkurtításával, az állami tulajdonú bérlakások tömeges privatizációjával, illetve az állami lakásépítés megszűnésével járt.
A megfelelő minőségű és mennyiségű lakóhelyek megteremtése bizonytalanná vált a térség elesett, alacsony jövedelmű, vagy sok esetben akár átlagos jövedelmű háztartásai számára is. Az elmúlt nyolc évben ugyanakkor a szociális lakhatási programok „reneszánszának" lehettünk tanúi, és a téma ismét felkerült a térség országainak politikai napirendjére.
Magyarországon a rendszerváltás óta a lakásállomány 24%-áról 3%-ra csökkent a szociális bérlakások aránya. Míg a hivatalos önkormányzati nyilvántartásokban több tízezer szociális bérlakás-igénylő szerepel, a Városkutatás Kft. szakértőinek becslése szerint Magyarországon a mai lakásállomány legalább 8-10%-ának megfelelő szociális bérlakásra lenne szükség. Ugyanakkor évente mindössze egy-kétezer szociális bérlakás válik elérhetővé – főleg a már meglévő lakásállomány megürülésével.
|