|
Messzemenően szkeptikus vagyok rövid távon minden olyan elképzeléssel kapcsolatban, mely feltételezi a kormány, az államhatalmi intézmények gyors innovációját, problémaérzékenységük javulását, működésük ésszerűsödését.
Csak felelős közösségi irányítással működő kistérségi folyamatok garantálják az európai felzárkózás sikerét.
Ahhoz, hogy az európai integrációból adódó lehetőségeket maximálisan ki tudjuk használni, mentalitásbeli fordulatra van szükség. Aktív társadalommá kell átalakulniuk. Veresegyház és térsége területén a fenti célok jegyében kezdtünk el dolgozni.
 16 év alatt tettük meg az utat a szocializmusból az Európai Unióba.
Ennek a – történelmileg rövidnek tekinthető – időszaknak a jelentős élményei határozzák meg gondolkodásmódunkat az egyén, a család, a kisközösség és a nemzet szintjén egyaránt.
Az üzleti életben elért sikereim engem nem csak arra sarkalltak, hogy tovább gazdagodjam, és csupán ezzel járuljak hozzá az ország fejlődéséhez. Sokkal inkább foglalkoztatott valami más.
Vajon milyen életszínvonalat, életmódot és szociális biztonságot tudunk teremteni magunk számára az egyén és az ország szintjén egy Európai Unióban már integrált gazdasággal a háttérben?
Az üzleti életben 1981 és 2001 között elért sikereink késztettek arra, hogy munkatársaimmal együtt kidolgozzunk és elterjesszünk egy új, hatékony egészségügyi modellt Magyarországon. Azután, a 90-es évek végén továbbfejlesztettük az egészségügyi koncepciót egy körülbelül 30 ezer ember életét befolyásoló kistérségi életmódprogrammá.
Ezen projektek alapján állíthatjuk, hogy csak felelős közösségi irányítással működő kistérségi folyamatok garantálják az európai felzárkózás sikerét.
A felzárkózás megvalósításához elengedhetetlen, hogy számba vegyük azon környezet jellemzőit, ahova megyünk, és önmagunk jellemzőit, ami mentén odaérünk.
1. Identitás a globális környezetben:
Európa identitása alapvető értékei, vagyis a személyi szabadság, a szociális biztonság és a gazdasági verseny mentén erősítendő.
A jövőbeni globális kapcsolatainkat ezen történelmi értékeink mentén kell újragondolnunk:
1/a) Gyors társadalmi innováció mentén történő belső integrációt kell megvalósítani. Eközben nem a szolidaritást kell csökkentenünk, hanem annak hatékonyságát növelnünk.
1/b) Nem szabad másolnunk az amerikai demokráciát, hiszen annak értékei nem egyeznek Európa történelmi értékeivel.
1/c) Figyelembe kell vennünk Ázsia növekvő gazdasági és geopolitikai erejét, és partnerséget kell találni velük.
Talán valamennyire hasonló szerepet vállalhat fel Európa a globális XXI. században, mint amit Svájc vállalt fel a XX. századi Európában. Nekünk, magyaroknak ebben kell megtalálnunk helyünket.
2. Hogyan hozzuk létre a belső identitásunkat?
Az identitás három szinten építendő, egymással párhuzamosan: az egyén, az organikus kisközösségek és az Európai Unió szintjén. Az új identitás alapsejtjei szerintem a kisközösségek lesznek.
És mik ezeknek a jellemzői?
2/a) Az egyén szintjén: alapvető szükséglet a hovatartozás érzése.
Talán nem mindenkinek, de legalábbis az elit identitásának része kell legyen az európaiság. Ezt el kell sajátítani, sajátíttatni.
2/b) Az organikus kisközösségek számára lehetőséget kell adni, hogy közvetlenül csatlakozhassanak az EU-hoz. Ez kistérségi szinten történhet.
Egy újfajta hozzáállás szükséges, ne csak pénzeszsáknak tekintsük az Uniót.
Az EU új módon motiválja, aktiválja majd a közösségeket. Nem elvárnunk, hanem saját magunknak kell kifejlesztenünk ehhez új viszonyrendszerünket. Így lehet hosszú távon egy közösség fejlődését biztosítani, átlépve a nemzeti kormányok bizonytalansági tényezőjén.
2/c) Nem kell azonosulnunk sem Brüsszellel, sem az Európai Unióval, hanem meg kell találnunk a kisközösségek számára azokat az organikus kapcsolatokat, melyekkel az európai társ-kisközösségekre lelhetünk.
3. Milyen alapelvek mentén és hogyan szervezhető egy EU-ba integrálódni képes kistérség?
Tény, hogy Magyarország helyzetét, lehetőségeit tekintve az Európához csatlakozó országok csoportjában az elsők között van. Tény, hogy esélyeink a jó életre ma jobbak, mint valaha. Tény, hogy tudásunkat, tehetségünket tekintve gazdag ország vagyunk. Ahhoz azonban, hogy az európai integrációból adódó lehetőségeket maximálisan ki tudjuk használni, hogy az Európai Unió tagjaként javítani tudjunk az ország versenyképességén, és társadalomszervezési kultúránkon, ahhoz mindennapi életünk „innovációjára”, mentalitásbeli fordulatra is szükség van.
A társadalmat és gazdaságot fejlesztő hatékony kormányzáshoz már elengedhetetlen a helyi társadalom, az önkormányzatok és a közintézmények komplex, valós emberi szükségletekre irányuló fejlesztése. Ahhoz, hogy a Nemzeti Fejlesztési Tervben főcélként kitűzött életminőség-javulás a társadalom tömeges élménye lehessen, a túlsúlyosan gazdasági és hivatali logika alapján való társadalomszerveződés mellett egyre nagyobb teret kell hogy kapjon az életmód-fókuszú társadalomszervezési mód.
Az egyének valós szükségleteire, konkrét lehetőségeikre alapozott társadalmi programok a településeken, a polgárokkal közvetlenül érintkező helyi intézményekben valósíthatók meg. E célok érdekében a településeknek közigazgatási fogalomból – tudatosan fejlesztett közélet és polgári öntevékenység által – aktív társadalommá kell átalakulniuk. E modernizációs folyamatot – az „államreformba” és a regionális intézményrendszer átalakításába szervesítve – a közigazgatási kistérségekben kell elindítani. Fontos, hogy ne csupán elméleti elgondolásokon, hanem gyakorlatban bizonyított pilléreken épüljön, valóságos gazdára találjon e feladat.
Veresegyház és térsége területén a fenti célok jegyében kezdtünk el dolgozni, megépítettük, működtetjük a Misszió Egészségközpontot, kidolgoztuk és megszerveztük az Irányított Betegellátási Modellt. Kidolgoztuk a VÉP Életmódprogramot és elkezdtük annak megvalósítását.
A Kistérségi Életmódprogram célja, hogy a gazdaság, az egészség, az oktatás, a környezet, közélet és a közigazgatás közös, egyidejű fejlesztésével, a közintézmények innovációjával, szakmai, közéleti és a személyes aktivitással, az együttműködés jobbításával a térségben élők életminőségét javítsa.
3/1 Gazdasági program
A program célja:
A Gazdasági program fő célja egy adott kistérségben a gazdasági környezet fejlesztése, a társadalom gazdasági innovációs képességének javítása, valamint az integrált térség- és településfejlesztés révén egy öngondoskodó kistérség létrejöttének elősegítése.
E cél eléréséhez az alábbi alcélokat állítja középpontba:
3/1/a) a térségi települések együttműködésének megalapozása a települések közös elképzelésein alapuló térségfejlesztési terv kidolgozásával;
3/1/b) a fejlesztések elősegítése közös pénzügyi-fejlesztő központ létrehozásával;
3/1/c) emberarcú gazdaság kialakítása, élénkítése a meglévő gazdasági adottságok felmérésével, az endogén források optimális kihasználásával, a vállalkozói együttműködési hálózatok megteremtésével, erősítésével, a munkahelyteremtő beruházások ösztönzésével;
3/1/d) a PPP-projektek elterjedésének elősegítése.
3/2 Egészségügyi program:
Az Egészségügyi program alapvető célja az Életmódprogramban részt vevő településeken élő lakosság egészségi állapotának, életminőségének megtartása, javítása, ezen belül:
3/2/a) az egészségügyi források felhasználásának optimalizálása, a működés hatékonyságának növelése;
3/2/b) magas színvonalú betegellátás biztosítása, a betegelégedettség növelése;
3/2/c) az információs társadalom technikáinak felhasználásával javítani az egészségügyi rendszer működési hatékonyságán, a betegek tájékozottságának javítása, ezáltal kiszolgáltatottságuk csökkentése;
3/2/d) a lakosság egészséggel, életminőséggel kapcsolatos felelősség- és tehervállalásának kialakítása, közösségi figyelem felkeltése az egészség iránt.
3/3 Oktatási program
A FÚGA Oktatási program célja, hogy szülők, pedagógusok és gyermekek együttműködésére épülő iskolaszövetséget hozzon létre.
A 13 évfolyamos, konstruktív didaktikai alapokra épülő iskolaszövetségben megvalósul a személyre szabott oktatás. Rendszereiből egészséges, szociálisan érzékeny, versenyképes munkaerő és közéletileg aktív polgárok kerülnek ki, miközben az iskolák településeik kulturális és innovációs központjává válnak. Intézményrendszerében pedagógiailag és gazdaságilag egyaránt hatékonyabb, fejlesztési módját tekintve pedig előre mutató oktatási rendszert valósít meg.
A program elemei:
3/3/a) 13 évfolyamos iskolamodell, amely minden gyermeket befogad, biztosítja, hogy valamennyien megkapják a fejlettségükhöz igazodó és a fejlesztésüket biztosító magas szintű oktatást és nevelést;
3/3/b) Iskola- és tanulásszervezési modell, amelyben az iskolák, szervezeti autonómiájuk megőrzése mellett arra szövetkeznek, hogy anyagi és szellemi erőik egyesítésével jobb pedagógiai és szervezeti feltételeket teremtenek a térség valamennyi diákja számára;
3/3/c) Fiatalok rizikóvédelme, amely a gyerekeknél a rizikókkal szembeni problémamegoldó-képességet, az „immunitást” segíti elő;
3/3/d) Gazdálkodó műhelyháló modell, a kistelepülési iskolatársulások hatékony, önfenntartó eszköz-fejlesztésére, amely megmutatja, hogyan válhatnak ezen műhelyek az oktatás szellemi műhelyeivé is;
3/3/e) Életrevaló Gyermek Mozgalom, mely a gyermekek aktivitásának bekapcsolásával járul hozzá a közösség fejlesztéséhez.
3/4 Közigazgatási program
A közigazgatási program megvalósítása során a különböző helyzetű társadalmi csoportok és az eltérő adottságú és gazdasági fejlettségű települések számára a felzárkózáshoz szükséges fejlődés lehetőségét biztosítja.
A közigazgatási program fő céljai:
3/4/a) A kistérségi közigazgatás intézményi és közszolgáltatási rendszerének kialakítása és a települési közszolgáltatások átfogó modernizációja.
3/4/b) A kistérségi közintézmények közös fejlesztési, tervezési, finanszírozási és pályázati politikájának és intézményének a kialakítása.
3/4/c) Kistérségi információs háló kialakítása, mely infrastruktúra lehetővé teszi az interaktív, elektronikus közigazgatási szolgáltatások kifejlesztését. Az így létrejövő elektronikus tartalmak nyilvánossá tétele különféle szakmai körök és társadalmi csoportok számára.
3/4/d) A humánerőforrás fejlesztése, amely a munkaerő képzettségi szintjét, térségi szintű szemléletét és az uniós környezethez való alkalmazkodóképességét kívánja javítani, egyszersmind az elektronikus közigazgatás bevezetésének személyi feltételeit teremti meg.
3/5 Köz-lét program
A helyi társadalom önfejlődésének és önszerveződésének támogatása, egy hatékony társadalmi párbeszéd kialakítása, a térségi önkormányzatok és a civil szervezetek partneri viszonyának elősegítése.
A program céljának tekinti a kistérség lakosainak tudatos, elsősorban belső ösztönzésen és öntanuló folyamaton alapuló megnyerését, mely által javulnak az egyének és családok közösségi kapcsolatai.
Ezekhez a folyamatokhoz kíván a klubháló-program helyszínt, hátteret biztosítani, valamint a folyamatokban katalizátorszerepet betölteni, ami javítja az információhoz és a művelődési javakhoz való tényleges hozzáférést, korszerűsíti az ehhez szükséges intézményi hátteret, ösztönzi az egész életen át tartó tanulást, a folyamatos ön- és felnőttképzést.
A közéleti klubrendszer – térségi információs hálózat és közösségi hozzáférési helyek kialakításával – megteremt egy valós és virtuális, összetartozó térségi közösséget, amely hozzájárul a társadalmi és kistérségi kohézió erősítéséhez, hatékony és eredményes működéséhez.
3/6 Tájkultúra program
A Tájkultúra program egy adott kistérség fenntartható tájgazdálkodási rendszerének kialakítását tűzi ki célul, mely az alábbi egységekből épül fel:
3/6/a) teljes körű környezeti állapotfelmérés; a károsított területek minél természetközelibb rendbetétele; a természeti értékek felderítése, a meglévő értékek megóvása, a táji jelleg felerősítése; természetvédelmi és fejlesztési célú adatbázis és monitoring rendszer kiépítése;
3/6/b) környezeti nevelés, oktatási-képzési programok, ismeretterjesztés;
3/6/c) az ökoturisztika fejlesztése;
3/6/d) a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése; települési környezetvédelem erősítése, a környezetminőség javítása;
3/6/e) az önkormányzatok munkájának segítése szakreferensek révén, a környezettudatosságuk felébresztése.
4. Zárógondolatok
Lengyel László megközelítésében egyetértek azzal, hogy lehetetlen országunkat felemelni, ha két Magyarországot fejleszt két magyar nép. Ugyanakkor messzemenően szkeptikus vagyok rövid távon minden olyan alternatív elképzeléssel kapcsolatban, mely feltételezi a kormány, az államhatalmi intézmények gyors innovációját, problémaérzékenységük javulását, működésük ésszerűsödését. Azért gondolom így, mert a kormányzás torzultan pártpolitikai ésszerűség alapján folyik.
Ugyancsak átgondolandónak tartom azt az elképzelést, miszerint sok közösség Magyarországából épül fel majd az az EGÉSZ, mely mindannyiunk sajátos igényeit, elképzeléseit összességében harmonikusan tartalmazza. Álláspontom szerint az ilyen civil, tanulási folyamatokra épülő társadalmi progressziók jellemzően hosszú, generációs időciklusokban hatnak igazán. Akkor is csak ott, ahol az alap közszféra működtetésének rendszere fejlett. E működés elveit jellemzően elsajátítják és betartják a gyakorló bürokraták, illetve az állampolgárok egyaránt.
Azért javaslom a kistérségi életmódprogramot mint a társadalmi progresszió kulcselemét – akár elméleti vita tárgyának, de még inkább gyakorlati megvalósításra –, mert ezen a szinten látok esélyt a pártpolitikailag eltorzult központi kormányzás közvetlen támadása mellett az EU fejlődési pályákkal messzemenően konform – így finanszírozható – közösség- és életmódfejlesztés sikerre vitelére.
Hiszem, mi nem gazdagodni csatlakoztunk az Európai Unióhoz, nem csupán. Mi szeretnénk hasonlóan békésen, harmonikusan, boldogan élni. Neki kell állnunk, és meg kell csinálnunk.
Szerző: Somody Imre
Publikálás dátuma: 2005.02.03 09:00
|
Települések
