Pénteken iskola után fizika felzárkóztató foglalkozáson voltunk a kollégiumban, amely nagyon hasznos volt. Már este kilenckor lefeküdtünk aludni, mivel másnap hajnalban indultunk Boldogkőváraljára autóbusszal, ahol megnéztük a várat. Csodás kilátás nyílt a környékre. Boldogkő várának többször is változott az elnevezése. III. András egyik oklevelében említik először Bodókő néven, majd Bodó, Boldogkő a neve. A vár sokszor cserélt gazdát az évszázadok során. Volt Anjou Károly, Mátyás király, Szapolyai és Ferdinánd király tulajdona is. Az 1580-as években itt tartózkodott és írt Balassi Bálint. A vár területén találtak egy olvasztókemencét, amelyet egy rablólovag, Bebek Ferenc báró építtette hamispénz verő műhelyként. 1644-ben I. Rákóczi György, erdélyi fejedelem a vár ura, majd Thököly Imre. 1685-ben Habsburg kézre került, akik 1701-ben felrobbantották. A XIX. században elkezdték a helyreállító munkálatokat, amit 2002-ben fejeztek be. Nekem leginkább a várban lévő makett-kiállítás tetszett.

Boldogkőről Vizsolyba vettük az irányt. A kisvárosban megtekintettük egy régi templom falait. Sok szép 12-13. századi freskó díszítette. Még láthatóak a száz évvel ezelőtti, rámintázott ábrázolások. Előadást hallgattunk meg a Biblia magyarra fordításának történetéről. Nagyon érdekes volt, kíváncsi voltam már, miként is került a magyarok kezébe a saját nyelvünkön a Biblia. A vizsolyi Református Templomban a Bibliatörténeti kiállítást néztük meg. Megismertük az első teljes magyar nyelvű Biblia történetét, ami érdekes és megdöbbentő volt. A régi, eredeti nyomdával is nyomtattunk egy lapot, amit elhozhattunk. Majd elgyalogoltunk a helyi, már bezárt kőfejtőhöz.

Visszautaztunk Boldogkőre ebédelni. Amikor ebéd után a szállásra sétáltunk, mellettünk csordogált az Arka patak, hatalmas erdővel körülvéve, ami szép látványt nyújtott. Arkán volt a szállásunk. Közös sétát szerveztünk az ősi Arka faluba, hogy felkeressünk néhány látnivalót. Például a patak völgyében rábukkantunk egy érdekes alakzatú, sokszögű csűrre. Miután visszaértünk a „környék felderítéséről”, pihentünk a szálláshelyen. Közösen néztük a TV-ben az X-faktort. Vacsora után vicces volt a közös tévézés, sokat nevettünk együtt. Este néhányan kimentünk és megcsodáltuk a csillagokat, mivel sokkal tisztább volt az égbolt, mint itthon. A szállásunkon az volt a legborzasztóbb, hogy nem volt térerő. Dórival a mobilnet miatt ki kellett ülnünk a kapuba, mert csak ott érzékelt térerőt a telefon. Ez elég vicces volt.

Másnap a ,,bor városába”, Tokajba utaztunk, ahol megismerkedtünk egy jól felkészült idegenvezetővel, aki megmutatta Tokaj városának legrégebbi épületeit, és egy érdekes múzeumot is, majd önállóan sétálgattunk a belvárosban, ajándékokat vásároltunk a szüleinknek. Tokaj régi utcáin sétálhattunk, és megnéztük a tokaji várat is, amely nagyban hasonlít az egykori szolnoki várra. Tokajban a kővár a XIV. században épült, de ma már csak egy bástya látható a lőrésekkel, és egy részlet a városfalból, ami mögött a zsidó temető áll, mert régen nem engedték, hogy a zsidók a város területén temetkezzenek. A várat uralta Hunyadi, Szapolyai és 1705-ben II. Rákóczi Ferenc romboltatta le, hogy ne jusson az ellenség kezére. Ahol ma a tokaji főtér áll, ott volt régen a kereskedelmi földút. A város híres a borairól, ez tette ismertté. Itt működött az ország egyik legelső sörgyára. Az épület átépítés alatt áll, bor múzeummá alakítják át. Egy szerzetesrend is épített egy kolostort a városon kívül, az építmény ma is áll. Izgalmas volt az idegenvezető előadása, odafigyeltem minden szavára, mivel megfordult a fejemben, hogy régészettel is szívesen foglalkoznék. A tokaji városnézés sokkal jobban tetszett, mint az előző napi program. Érdekes volt, amit az idegenvezető mondott a város történetéről. Jó volt a hétvége, a hideg idő ellenére is. Nagyon tetszett a városnézés.

Sebők Betti, Légrádi Blanka, Fenyvesi Zsuzsanna, Szabó Boglárka, Csendes Orsolya Réka, Harcsa Noémi

Publikálta Csirke, József

További cikkek a szerzőtől >>> Levél küldése a szerzőnek >>>