Augusztus 4-én indult útnak zsúfolt buszunk izgatott utasaival. Nagyjából kirajzolódott előttünk a kép, hogy mi vár majd ránk, de gondolni sem mertük volna, hogy annyi élménnyel és tapasztalattal térünk vissza, mint amennyit megszereztünk utolsó nagy közös utazásunk során

.A 13. H. osztály legnagyobb része, a 12. H. osztály néhány tagja, kísérőtanáraink, idegenvezetőink, és a két mindent megélt buszsofőr együttes érdeklődéssel várta a ránk váró izgalmakat. Két nap fárasztó buszon alvás után, átszelve Európát, megérkeztünk a La Manche csatornához. Érdekfeszítő túrát tettünk buszunkkal együtt egy vonatba zárva, a tenger vize alatt, küszködve enyhe klausztrofóbiánkkal. Főszállásunkra megérkezve végre megismerkedhettünk a West Bay Holiday Park minden gyönyörűségével. Lenyűgözött minket az augusztusi időjárás, az angliai klíma, a tenger sós illata, a szél, amely arcunkba csapkodott, s a sirályok megmásíthatatlan rikoltozása.

     

Lenyűgöző tájélményekkel gazdagodhattunk, amelyeket még Petőfi is megirigyelt volna. Egyszerűen minden gyönyörű volt! Nem csupán a szemünk gyönyörködhetett új és titokzatos impresszióinkban, hanem újító tapasztalatokat szerezhettünk a gasztronómia területén is. Már értjük, mitől is lett olyan híres Jamie Oliver, vagy Gordon Ramsey konyhája. Mindenképpen ki kell próbálniuk a tipikus angol tea mellett a citromos aludttejet, vagy a meglepően üdítő ízű mentadzsemet; bátrabbaknak ajánljuk a pikáns ízvilágú élesztőkivonatot is.

A vidéki Anglia megismerését követően, miután már nyomoztunk Artúr király és lovagjai, Jane Austin, és Thomas Hardy után, belecsöppenhettünk az igazi nagyvárosi életbe; felfedeztük London legnevezetesebb látványosságait: a London Eye-t, Towert, Big Bent, a Trafalgar teret. Fantasztikus élmény volt számunkra az igazi angolok beszédét hallgatni, s a lüktető metropolisz részévé válni. Ezután nem volt megállás! Világváros világvárost követett: folytattuk utunkat, ezúttal Párizs felé.

Párizs. A város, ahol a csiga hétköznapi harapnivaló, a város, ahol a divat nem csak fogalom, a város, ahol szerelmesnek lenni létkérdés. Kis csapatunk is elmerült a párizsi forgatagban, beszippantva a francia életérzés velejét. Itt is megcsodálhattuk az eddig csupán filmekben látott építészeti remekeket; és mi tagadás, a lélegzetünk is elállt. Mi magunk sem hittük el rögtön, hogy valóban az Eiffel-torony lábánál állunk, vagy épp a Notre Dame-ba való bejutásért állunk sorba. Sajnos csak egy napunk volt felfedezni ezt az izgalmas világvárost. Ez a nap pedig mindössze pillanatoknak tűnt, s tovarepült a párizsi szélben.

Ugyanis utunk szeretett hazánk felé vitt tovább. Ismét következhetett a kimerítő buszút, de ekkor már számtalan felejthetetlen élményt tudhattunk magunkénak.

Augusztus 16-án, késő délután a csapat megérkezett a kollégium elé. A lemenő nap sugarai felidézték az elmúlt két hét minden percét. Csendes mosoly játszott mindannyiunk arcán, s örömmel nyugtáztuk, hogy biztonságban hazaértünk.

13 nap, régi és új barátok, sok ezer kilométer, messzi tájak, ismeretlen arcok, ismerös érzések, spirituális feltöltödés, számtalan élmény… az utolsó nagy utazás.

Becskereki Zsuzsanna, Karalyos Marianna

Publikálta Barabás, Attila

További cikkek a szerzőtől >>> Levél küldése a szerzőnek >>>