Most valószínű, hogy sokan
felkapják a fejüket. Talán sokan meg is haragszanak rám, de nem tudom
finomabban megfogalmazni: akik az otthonszülés mellett kardoskodnak,
potenciális veszélyeztetők. Akár úgy is fogalmazhattam volna, hogy gyilkosok,
de mivel szándékosságot nem feltételezek, egy kicsit megengedőbb vagyok.
Évek óta folynak szakmai és
érzelmi viták a kérdésről, és lassan a konzervatív álláspontot képviselők is
hajlanak a megegyezésre. Én nem. Háromszor szültünk, és háromszor éltem végig
azt a félelmet, ami a lányok megpillantásától az első hangig gyilkolta a
lelkemet. Mindhárom kislányomat orvos segítette a világra, és amíg élek, hálás
leszek a munkájukért.
Nem tudom elfogadni a szülő
önrendelkezését. Meggyőződésem, hogy a gyermeket ugyanolyan jogok illetnek meg
ebben a kérdésben, mint anyjukat, apjukat. Mivel őket megkérdezni nem lehet, a
legnagyobb biztonságot nyújtó megoldást kell választani.
Amikor az érveket hallgatom, már
nevetni sincs erőm. Az intimitásra hivatkozni oly álságos, hogy említésre sem
méltó, míg a „századokon, ezredeken át így működött” kifejezés kifejezetten felháborít.
Milyen elvetemült ember kell ahhoz, hogy a gyermekhalandóság csökkenését
jelentő technikai fejlődést meg meri kérdőjelezni? És vajon az otthonszülés
mellett érvelők hány százaléka fogja a barlang falán megörökíteni a szülést
(születést), vagy akár az anyakönyvet?
Szintén elgondolkodtató, hogy
vajon a különlegességüket másként kifejezni képtelen szülők miként tudják
vállalni annak ódiumát, hogy egy kisgyermek azért hall meg, mert éppen az ő
felelőtlenségük miatt nincs szabad újszülött mentő, mivel az éppen az ő
gyermeküket akarja megmenteni. Mert ugyebár ez is könnyen előfordulhat, hiszen
sem a szülés – ebben az esetben pláne nem –, sem pedig egy súlyos állapotot
előidéző betegség, nem előre jelezhető. Az elképzelések szerint, ha
engedélyezik az otthonszülést, olyan biztonsági elemeket kell a rendszerbe iktatni,
amelyek azzal is járnak, hogy a bejelentett szülés várható idejére készenlétben
kell tartani egy speciális mentőautót.
Talán nem véletlen, hogy a hazai
hírességek nem tolonganak, hogy lakásukban hozzák világra csemetéjüket. Akik viszont
ragaszkodnak ehhez a joghoz, talán pont azt kívánják meglovagolni, hogy ez az
eljárás, még kuriózumnak számít, így talán némi ismertségre tehetnek szert. Persze
meggyőződésem, hogy a legtöbben becsapott, önérzetes ifjak és középkorúak, a
felelősség azonban ettől még az övék; és nem csak megszületendő gyermekük
kapcsán, hanem minden kisgyermekkel szemben, aki elől lehet, hogy éppen ők
veszik el az élet lehetőségét, csupán azzal, hogy későn jut eszükbe, hogy
ragaszkodnának egy apró gátmetszéshez.
|