Környezet

Környezetünk Ma - és Holnap?

A nyugat-dunántúli régió környezeti állapotát több, azt alapvetően meghatározó tényező, mint a régió klimatikus adottságai, gazdagon szabdalt felszín alakulása, az országos átlagnál gyengébb termőképességű talajviszonyai és egy további, mindezek hatásait átalakítani képes faktor, az emberi tevékenység alakítják. A gazdag természeti érték-kincs és a magasnak mondott (bár nem kiegyenlített) gazdasági növekedés ma még megfér egymással a régióban.

Az erre hivatott szervezetek (ÁNTSZ, KÖF) által mért adatok szerint a 90-es évek óta egy-két területet kivéve jelentősen javultak régiónk környezeti mutatói. Ma a természetes ökológiai rendszerek viszonylag ép állapota, a magas biodiverzitás, és főbb környezeti elemeink relatív alacsony szennyezettsége a jellemző. Környezetünk állapota azonban csak országos viszonylatban, és azon belül sem minden területen tekinthető jónak. Komoly elmaradásunk van az elvárható szinttől több területen: közlekedési eredetű légszennyezés (teherforgalom több, mint 50 %-a határainkon megy át), a hulladék- és a kistelepülési szennyvízkezelés (csatornahálózatra rákötött lakások aránya 1999: városokban 74.8 %, községekben: 27.5 %, összesen: 53.8 %), megújuló energia hasznosítás (országos átlag 3.4-36 %, EU által 2010-ig célul kitűzött 12 %), a természeti erőforrások fenntartható hasznosítása. A környezet-egészségügy, illetve a környezeti nevelés a pozitív kezdeményezések ellenére is alacsony fejlettségi szinten áll. A megelőzés elvét komolyabban kell alkalmaznunk a természet- és tájvédelem, a felszín alatti ivóvízbázisok, a talajvédelem és a zajvédelem területén is, hogy az e téren még meglévő értékeink megőrizhetőek legyenek.

Környezetállapotunk javulásának elsősorban a termelés és fogyasztás elmúlt évtized első felében történő visszaesése volt az oka. A termelés mellett az újabb gazdasági növekedési időszakban újonnan a megtelepedő multinacionális cégek mind termelési szerkezetükből, mind a szervezeti szintre emelt környezeti kultúrájukból adódóan fajlagosan már kisebb környezeti terhelést jelentenek, továbbá az EU-csatlakozásra való felkészülésből adódóan folyik a magyar környezetvédelem jogszabályi, intézményi és - adottságainknak megfelelően - a gazdasági feltételeinek az élenjáró európai országokban elfogadott szinthez igazítása.

Mindezek mellett azonban a gazdasági növekedés további jelentős bővülése abszolút értékben várhatóan mégis a korábbinál nagyobb terhelést eredményez. Ez a folyamat már ma is jól megfigyelhető a gépjárműpark esetében, amely összességében mind szigorúbb környezeti normáknak tud megfelelni, ámde a motorizáció hozzávetőleg 30 %-os növekedéséből adódóan a tényleges terhelés mégis nagyobb lesz, mint korában volt.

Környezetvédelmi programok Nyugat-dunántúlon

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által kidolgozott és elfogadott Nyugat-dunántúli Regionális Területfejlesztési Program egyik fontos stratégiai célkitűzése a fenntartható fejlődés megvalósítása. Az Európai Unióban a környezetvédelmi szemlélet horizontális, minden ágazatban egyformán megjelenő érvényesítését az Amszterdami Szerződés során az Alapító okirat 6. Cikkének módosítása biztosította, mely a következőképpen fogalmaz: “a környezetvédelmi követelményeket integrálni kell a Közösség (az Alapító okirat 3. Cikkében foglalt) politikáiba és megvalósításába, különösen a fenntartható fejlődés követelménye szolgálatának szempontjából".

(Angolul: “Environmental protection requirements must be integrated into the definition and implementation of Community policies and activities referred to in Article 3, in particular with a view to promoting sustainable development").

A Fenntartható fejlődés definíciója:

A fenntartható fejlődés biztosítja a környezeti forrástér tartamos használatát, a jelen és jövő nemzedékek tényleges igényeinek kielégítését, nem károsítja a környezetét, nem okoz irreverzibilis változást és megőrzi a természet erőforrásait, a biológiai sokféleséget. A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.

A fenntartható fejlődés megvalósításának elősegítése lehetősége és felelőssége a Tanácsnak, amely a komolyan vett fenntarthatóság jegyében eddig is több, alapvetően környezetvédelmi célú program kidolgozását támogatta, többek között természetközeli szennyvíztisztítás, megújuló energiahasznosítás, illetve a fenntarthatóság gyakorlati érvényesítése témájában.

Jelenleg kidolgozás alatt áll a Regionális Környezetgazdálkodási Program, amelynek feladata a nem, vagy csak részeiben hozzáférhető környezeti adatok biztosítása a további munkához, illetve a regionális környezetstratégia felállítása az EU-csatlakozás időszakában, illetve egyes részterületeken az operatív feladatok meghatározása.

Környezetvédelmi szervezetrendszer

A régióban felmerülő környezetvédelmi feladatok ellátását több a Környezetvédelmi Minisztérium alá rendelt dekoncentrált kormányzati szervezet látja el. További környezetvédelmi jellegű feladatokat ellátó, a megyei hatáskörű szervezetek a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomások, illetve a környezetegészségüggyel kapcsolatos kérdésekben az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálatok. Helyi jelentőségű környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági feladatokat a jogszabály által meghatározott módon a polgármester és a jegyző lát el.
Nagyon fontos szerepet töltenek be a non-profit környezetvédelmi szervezetek, melyek állami feladat átvállalás révén feladatkörüket tekintve gyakran részleges átfedést mutatnak a kormányzati szervezetek tevékenységével, illetve fő feladatukként társadalmi jellegű feladatokat látnak el, és a társadalmi kontrollt biztosítják a környezetvédelem területén.