Népességi, demográfiai helyzetkép

A Központi Statisztikai Hivatalnak a 2001. évi népszámlálás előzetes eredményeiről szóló tájékoztatója szerint 2001. február 1-jén 10 millió 197 ezer személy élt az országban. Ebből régiónkban 1.001.665-en élnek.

A 2001. évi népszámlálás előzetes adatai szerint a népsűrűség az ország egészére vonatkozóan 109,6 fő egy négyzetkilométerre számítva. A népsűrűség ebben a régióban a legalacsonyabb, folyamatosan csökkenő tendenciájú, jelenleg mindössze 90 fő egy négyzetkilométerre számítva. Az ország összes településének mintegy egyötöde található a régióban, sőt itt a legmagasabb a 100 négyzetkilométerre jutó települések száma is. A régió szétaprózódó településszerkezetének elemzésére még szükséges visszatérni, mert ez a szociális ellátásra vonatkozóan sajátos következményeket is hordoz, s amelyekre - úgy tűnik -, az eddig elkészült fejlesztési programok kevés figyelmet fordítottak.

A 2001.évi népszámlálás adatai szerint a régió lakónépességének 56 %-a él városokban és 44%-a községekben, de az egy községre jutó átlagos lélekszám nem éri el az 1000 főt. Az aprófalvas térségeket jellemző tünet-együttesek kistérségi szinten jelentős problémákat jeleznek, s azt is szükséges hangsúlyozni, hogy a problématípus Győr-Moson-Sopron megyében - ahol 150-hez közelít a 2.000 lélekszám alatti települések száma - éppúgy előfordul, mint Vas és Zala megyében. Hiszen a régió egészére jellemző az aprófalvas településszerkezet.

Közismert a hazai népességfogyás, ugyanakkor a régió népessége nem csökkent olyan mértékben, mint néhány más régióé. A természetes fogyás a két népszámlálás között Budapesten volt a legnagyobb, majd ezután Zala megye következik de a régió átlaga -3,9 , ami alacsonyabb az országos átlagnál. A népességfogyás alakulásában Közép-Magyarország és a Dél-Dunántúl után a régió a harmadik helyen áll.

A természetes szaporodás és fogyás, illetve lakcímváltozás és vándorlási aktívumok figyelembe vétele után a régió lakónépessége, ha az előző népszámlálás népességét 100%-nak tekintjük, akkor pozitív irányban változott, mert 2001-ben ez 101,6%, tehát növekvő, az ország népességének 9,8%-a él itt, az ország területének 12 százalékán.

A vándorlási aktívum Győr városában jelentkezett leginkább, de kimutatható Keszthely, Celldömölk, Hévíz, Sárvár, Szentgotthárd és Zalaegerszeg városokban is. Igazán jelentős népességcsökkenés a két népszámlálás közötti időszakban a Letenye kistérségben volt (93,6), valamint Vasvár (92,9), Őriszentpéter (91,7) és Lenti (90,8) kistérségében, amennyiben az előző népszámláláskori népességet tekintettük 100%-nak.

A feminitási arány nem mutat jelentős nőtöbbletet, a régióban 1.000 férfira 1.071 nő jut. A születéskor várható átlagos élettartam a férfiaknál a korábbihoz képest csekély növekedést mutat, a nők esetében már erőteljesebb a növekedés. Az 1999-es év adatai szerint a férfiak születéskor várható átlagos élettartama az országban 66,32 év, a régióban 67,05 év, a nők születéskor várható átlagos élettartama országban 75,13 év, a régióban 75,65 év.

Mint látható: mindkét adat jobb az országos átlagnál, de a nők életkilátásai az egész országon belül a legjobbak e régióban, míg a férfiak esetében a második legjobb várható élettartamot találjuk. A népességszám csökkenésre vonatkozóan Hablicsek előrejelzési adataival szükséges számolni a régióban is, ami vonatkozik a születésszámok várhatóan alacsony voltára és a népesség jelentős elöregedésére.

Az öregedési index mutatja a népességen belül az idősek arányát. 2001. január 1. adatok szerint az index országos adatokra számítva 85,5% volt, ez a régióban magasabb: 90,6 %. A 65 éven felüli népesség magas százalékos arányával találkozunk Őriszentpéter, Lenti, Letenye és Vasvár kistérségekben. Az elöregedési tendencia fokozódására lehet számítani, Hablicsek 2010-re vonatkozó számításai szerint is, melyek szerint ekkor már 13,5% lesz a gyermekkorú és 22,5% az időskorú népesség aránya, a 100%-on belüli arányokat jelölve.