Gazdaság

Az 1989-es politikai változások hatására Magyarország gazdaságának fejlődési trendje a ’90-es évek első harmadában csökkenő tendenciát mutatott, majd 1993-ban ez a trend pozitív irányt vett, megélénkültek a beruházások, fejlődésnek indultak a vállalkozások, csökkenésnek indult a munkanélküliség.
Területéhez és lakosságához viszonyítva a legnagyobb mennyiségű tőke Magyarországra áramlott az átalakuló országok közül.

Az elmúlt tíz évben több, mint 20 milliárd dollár tőke áramlott az országba, mióta az apport vámköteles, ennek nagy része a bankszektoron keresztül érkezik (pl.: tulajdonosi hitel formájában). Mára a működő tőke beruházások érett szakaszba léptek, nyereségessé váltak. Az Ecostat adatai szerint a kereskedelmi forgalom folyó áron 12,4 %-al bővült, változatlan áron pedig 2001-ben 4,2%-os a növekedés. Kiemelkedő a gépjármű- és alkatrészpiac növekedése, amely a legnagyobb: 20%-os! Részben ez indokolta régiónkban az első, autóipari klaszter megalapítását.

A tőkebeáramlás jelentős része régiónkba érkezett, és érkezik a mai napig. A Budapestet is magában foglaló régió után Nyugat-Dunántúl rendelkezik a legerősebb tőkevonzó adottságokkal.

A változások előnyeinek kiaknázása szempontjából kedvezőbb helyzetben levő régiók gyorsabb növekedést tudtak elérni. Különösen igaz ez a beruházásokat, a gazdasági növekedést, és az új ágazatok (kereskedelem, pénzügyi szolgáltatások stb.) foglalkoztatottságának alakulását tekintve a fővárosra és és agglomerációjára. Nyugat-Dunántúl az elmúlt években egy dinamikus fejlődés központja volt, mely a külföldi működő tőke beruházás és az új iparfejlesztések magas arányában mutatkozik meg. Azonban a régió egy része mérsékeltebb fejlődést mutat, kedvezőtlenebb adottságai (pl. elöregedő népesség, hiányos infrastruktúra, gyenge elérhetőség) révén nem képes e trendeket kihasználni.

A magyar régiók fejlettségéről megállapítható, hogy az egy főre jutó GDP valamennyi régió esetében alacsonyabb az uniós átlag 75%-ánál. Az országos átlag (48,1%) felét sem éri el és Nyugat-Dunántúl is csak az uniós átlag 53,1%-átteszi ki. Figyelembe véve a csatlakozás időpontjáig jósolható gazdasági növekedést, illetve az uniós átlagnak a kelet-közép-európai országok csatlakozásával járó csökkenését is, valószínűsíthető, hogy a Közép-magyarországi régió kivételével valamennyi magyar régió - beleértve a Nyugat-Dunántúlt is - az 1. célterület szerinti kedvezményezett régiók körébe fog tartozni, vagyis támogatásra számíthat az Európai Unió Strukturális és Kohéziós Alapjaiból

Az egy főre jutó GDP az EU átlag százalékában régiónként, 1999-ben (%)

Forrás: Eurostat.

A fenti adatokat az 1997-es adatokkal összehasonlítva kiderül, hogy a Budapestet is magában foglaló Közép-Magyarország mellett egyedül régiónk kezdte meg a felzárkózást az uniós átlaghoz.

Nyugat-Dunántúl kedvező gazdasági adottságainak köszönhetően tehát a régiónak nem kell válságkezeléssel foglalkoznia - és van mozgástere az elkövetkező években is. Nyugat-Dunántúl készen áll és képes számos nemzetközileg bevált gazdaságfejlesztési eszköz meghonosítására azért, hogy a mai kedvező folyamatokat kihasználva megerősítse általános gazdasági megújulási képességét. Ezért vállalta fel a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a Pannon Gazdasági Kezdeményezés modellprogram támogatását. A kezdeményezés a regionálisan integrált gazdaságfejlesztési szolgáltatások hordozó szövetsége - a klaszter alapú regionális gazdaságfejlesztés magyar modell kezdeményezése, amelynek keretében valósul meg a regionális fejlesztési ügynökség és a regionális holding, a regionális idegenforgalmi bizottság és a három megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány, a megyei munkaügyi központok és a nyugat-dunántúli ipari parkok, illetve a klaszterek hálózatának részvételével a régió gazdaságfejlesztésében érdekelt szervezetek folyamatos együttműködése. A régió klaszterei: Pannon Autóipari Klaszter, Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter, Pannon Termál Klaszter, Pannon Elektronikai Klaszter, Pannon Gyümölcs Klaszter.